A részarány tulajdonosok, valamint a szakmai szervezetek részéről a földkiadási eljárást 1993-as megkezdése óta igen sok bírálat érte. Részben azért, mert a folyamatot különböző okok miatt több, mint 20 év alatt sem sikerült befejezni, részben pedig azért, mert a kárpótlási földektől eltérően mintegy 2,4 millió ha területen keletkeztek osztatlan közös tulajdonú földrészletek.
Van olyan szakmai vélemény, amely az osztatlan közös tulajdoni formát – például elővásárlási jog tulajdoni elaprózódást csökkentő hatása vagy az önállóan gazdaságosan nem művelhető tulajdoni hányadok gazdaságos hasznosítása miatt - előnyösnek tartja. Az általános szakmai vélemény azonban az, hogy a közös tulajdoni forma a termőföld ingatlanok esetében, olyan használati kötöttségeket eredményez, amely a hatékony gazdálkodást megnehezíti vagy egyenesen ellehetetleníti. „Ez a kényszerközösség abszolút mértékben gátolja a tulajdonosi szemléletű gazdálkodást, nehezíti a banki finanszírozást, és az uniós szabályokhoz való illeszkedést. A legszélsőségesebb példa az a szárföldi 8,5 hektáros terület, aminek 1600 tulajdonosa van, illetve ismert két egy négyzetméteres földdarab, 2-2 tulajdonossal. A legnagyobb érintett terület 458 hektáros erdő, 108 tulajdonossal.”
Ezzel a ténnyel szembesült a 2010-től ismét önállóan működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is, amelynek kiemelt célja, hogy a rábízott földvagyonnal tényleges gazdálkodást végezzen. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. [a továbbiakban: Ptk.] közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek maradéktalan betartását a termőföld hasznosításával kapcsolatos speciális követelmények, valamint a tulajdonosok jelentős száma önmagában kérdésessé teszi. A közös tulajdoni forma megszüntetéséhez (pl.: pályázat benyújtása, elővásárlási jogtól mentes értékesítés érdekében, stb.) azonban a Ptk. szabályai alapján valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ennek beszerzése azonban már egy tucatnyi tulajdonos esetében is problémát okozhat. Megegyezés, hozzájárulás hiányában kizárólag az évekig tartó, jelentős költséggel járó peres eljárás jogerős befejezése döntheti el a tulajdonostársak közötti vitát. A jogalkotó a termőföldek esetében fokozottan jelentkező problémát érzékelve a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében 1999 óta tesz lépéseket, de különböző okok miatt az elmúlt évtizedben hatékonyan mégsem sikerült orvosolni a problémát. Dolgozatom célja, hogy

1. bemutassam a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon keletkezésének okait, a tulajdoni forma problémáit a közös tulajdonra vonatkozó általános jogszabályi előírások tükrében;
2. megvizsgáljam a probléma felismerését követően a jogalkotók, hogyan próbáltak a jog eszközeivel megoldást találni a kialakult helyzetre. A 2013-tól napjainkig terjedő időszakról Csonka Zsuzsanna A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályai című szakdolgozatában (Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar) részletesen értekezik. Annak ellenére, hogy dolgozatom a későbbi keltezésű, mégis egyfajta előfutára, kiegészítése a már említett szakdolgozatnak. Úgy gondolom, hogy napjaink osztatlan közös földterületeinek kialakulását, problematikáját és a jogalkotó által tett intézkedések megértését a két dolgozat nagyban megkönnyíti az érdeklődők számára.