Egy nitrogén stabilizátor készítmény hatékonyságának vizsgálata különböző kijuttatási időpontok függvényében kukoricában (Zea mays L.)

dc.contributor.advisorKakuszi-Széles, Adrienn
dc.contributor.authorRácz, Franciska Timea
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-10-29T08:56:18Z
dc.date.available2021-10-29T08:56:18Z
dc.date.created2021-10-20
dc.description.abstractKísérletünk során a vetés előtt, valamint vetés után kijuttatott nitrapyrin hatékonyságát vizsgáltuk a talaj nitrát tartalmának, a kukorica relatív klorofill tartalmának, a szárvastagságának, a gyökértömegének, valamint a termés mennyiségi és minőségi paramétereinek meghatározásán keresztül. A nitrát tartalom vonatkozásában elmondható, hogy mindkét időpontban alkalmazott nitrapyrin hatására szignifikáns különbség mutatkozott meg a kezeletlen talaj nitrát tartalmához viszonyítva. Míg a korai nitrapyrin kezelés hatására jelentősen magasabb nitrát tartalmat határoztunk meg, addig a kései nitrapyrin kezelésű talajban alacsonyabb nitrát tartalmat mértünk a kezeletlen talajhoz képest. Mivel a két kezelés időszakában eltérő időjárási tényezők uralkodtak, így ennek magyarázatára elsősorban a csapadékhozam változékonysága szolgálhat. Ugyanis, a korai nitrapyrin kezelést követő időszakban jelentős mennyiségű csapadék volt a jellemző, amely hatására valószínűleg a kezeletlen talajban fokozódott a nitrát kimosódás, míg a nitrapyrinnel kezelt talajban a nitrifikáció lassítása révén csökkent a nitrát kimosódása, amely magyarázatot ad a talajban mért jelentősen magasabb nitrát tartalomra. Ezzel ellentétben a nitrapyrin vetés után kijuttatása időszakában szokatlanul magas hőmérséklet, valamint csapadékhiány uralkodott. A nitrapyrinnel kezelt talajban mért alacsonyabb nitrát tartalomra magyarázatot adhat, hogy a nitrapyrin hatására jelentősen csökkent a nitrifikáció, azaz ammónium ionok hosszabb időn keresztül maradtak elérhetők a növények számára, míg a nitrátionok mennyisége csökkent. Habár a nitrapyrin mindkét kijuttatás során kellő hatékonyságot fejtett ki a talajban, a növényre gyakorolt közvetett hatását vizsgálva már némely paramétert tekintve adódtak különbségek a kezelések között. A kukorica biomassza gyarapodását tekintve (szárvastagság, gyökértömeg) elmondható, hogy a két időpontban kijuttatott nitrapyrin kezelések hatékonysága között nem volt szignifikáns különbség, azonban mind két kezelés jelentősen hozzájárult ezen paraméterek javulásához, szemben a kezeletlen, kontroll állománnyal. A kukorica relatív klorofill tartalmát vizsgálva azonban már kiderült, hogy a legmagasabb értékeket a korai kijuttatású nitrapyrin kezelés mellett értük el. A kukoricatermés mennyiségi jellemzői tekintetében (ezerszemtömeg, csőhossz, csőátmérő, sorok száma, soronkénti szemszám) pedig szintén a korai nitrapyrin kezelés hatására állapítottunk meg jelentős különbséget. A termés minőségének szempontjából a korai nitrapyrin kezelés hatására a fehérjetartalom kismértékű növekedése következett be, azonban jelentős különbséget a kezelések között itt sem tapasztaltunk. Összességében vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a különböző időpontokban kijuttatott nitrapyrin kezelések közül a korai kijuttatás bizonyult kedvezőbbnek a kukorica fejlődése szempontjából, amelyre a bőségesebb csapadékhozam adhat magyarázatot. Mindezek fényében a nitrogén hasznosulást elősegítő nitrapyrin alkalmazását a kukorica vetését megelőzően, illetve öntözési rendszerrel ellátott termesztésben javasolható.hu_HU
dc.description.courseMezőgazdasági mérnök alapszakhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent35hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/323808
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectnitrogénhu_HU
dc.subjectstabilizátorhu_HU
dc.subjectkukoricahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleEgy nitrogén stabilizátor készítmény hatékonyságának vizsgálata különböző kijuttatási időpontok függvényében kukoricában (Zea mays L.)hu_HU
Fájlok