Munkám során különböző fűszerek illóolaj-összetételét vizsgáltam GC-MS módszerrel. Ezekkel a vegyületekkel szervezetünk nap mint nap találkozik. A minták előkészítésére egy egyszerű, megbízható és hatékony módszert alkalmaztam, a szilárd-folyadék extrakciót, ahol oldószerként metanolt vagy hexánt használtam. Minden keveréknél ugyanazt az eljárást használtam, így összehasonlítható adatokat kaptam. Az eredmények segítségével bebizonyítottam, hogy a bors legjelentősebb vegyi összetevői a limonén, karén, pinén, kariofillén, szabinén, linalol és mircén. Ezek mind a két fajta bors alkotói, eltérés csak a mennyiségükben van. Ezekhez a mintákhoz a metanolt használtam oldószerként. Igazoltam, hogy egy fűszernövénynek a fejlődésével változik az illóolaj-összetétele is, hiszen a fekete bors az éretlen, a fehér pedig az érett növény szárított termése. A fehérbors minták csúcsainak retenciós ideje, intenzitása és csúcs alatti területe közel azonosak, illetve a feketebors extraktok kromatogramjai szintén hasonló eredményeket mutatnak. Azonban ha a két fajta borsot hasonlítjuk össze, akkor láthatjuk, hogy a retenciós idők ugyan megegyeznek az egyes izomereknek, de mennyiségük eltér. Kimutattam, hogy a kömény illóolajának két fő komponense van: a karvon és a limonén. Ez a két vegyület mennyisége minden köményhez tartozó ábrán messze túlhaladja az összes többi jelet. Ezeket a keverékeket már hexánnal extraháltam. A majoránna-olaj meghatározó alkotóelemei a szabinén-hidrát, a terpinén és a terpineol. A három vegyület közül az első van a legnagyobb koncentrációban a metanolos és a hexános extraktban egyaránt. Megállapítottam, hogy az illóolaj komponenseinek kinyeréséhez az alkohol a megfelelő oldószer, ugyanakkor az egyéb összetevőket hexánnal lehet kinyerni. Fontosnak tartom, hogy több fűszer minőségi analízisét is elvégezzük a modernebb technika segítségével. Ez új aromaanyagok, vagy illóolajok gyártásában nyújthat segítséget, mely gasztronómiai szempontból jelentős lehet.