Illatanyag csapdák hatékonyságának vizsgálata a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) esetében
Absztrakt
Az integrált növényvédelem célja nem a károsítók teljes elpusztítása, hanem a károsítás mértékének a kártételi küszöbérték alá történő csökkentése úgy, hogy a növényvédelmi beavatkozások közül a vegyszeres védekezést csak a legutolsó esetben használjuk. Az integrált növényvédelem szerves részét képezi a kártevők előrejelzése, melyre számos módszert kidolgoztak, például a csapdázást. Diplomamunkámban olyan csalétkeket és illatanyagokat vizsgáltam, amelyeket elsősorban a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) csapdázására fejlesztettek ki. A kísérlet során egy AGAM-mix fantázianevű illatanyag, valamint három illatanyag-kombináció (LOL, NEN és SAL) hatékonyságát vizsgáltam a gamma-bagolylepke és a csapdába kerülő egyéb fajok fogásában. Az eredményekből a következtetéseket több szempont alapján vontam le. A vizsgálat ideje alatt a célfajon kívül számos egyéb faj került a csapdákba. A célfaj mellett értékeltem a Helicoverpa armigera, az Ostrinia nubilalis, valamint a Hymenoptera fajok fogását is. Az összes faj esetében megállapítható, hogy az AGAM-mix illatanyag már önmagában is szignifikánsan növelte a fogott egyedek mennyiségét a kontrollhoz képest, ezáltal az AGAM-mix illatanyag sikeresen használható a gamma-bagolylepke és az egyéb fajok csapdázásában is. Az illatanyag-kombinációk esetében az AGAM-mix illatanyaghoz viszonyítva szignifikáns eltérés nem volt kimutatható (kivétel a LOL illatanyag-kombináció a háziméh esetében), emiatt az ilyen formában történő felhasználásuk nem célravezető. Az AGAM-mix illatanyag a különféle méhfajok esetében is szignifikánsan növelte a kontrollhoz képest a fogott egyedek mennyiségét, emiatt az AGAM-mix illatanyag használata csak megfelelő körültekintés után javasolható olyan területeken, ahol nagy a méhek populációja. A háziméh esetében a LOL illatanyag-kombináció szignifikánsan növelte a fogott egyedek számát az AGAM-mix illatanyaghoz képest, ezért a LOL illatanyag-kombináció használata nagy méhsűrűség esetén nem célszerű. Azonban az eredmények részletes értékelése után látható, hogy az átlagos fogási eredmények egyik csalétek esetében sem haladták meg az 1 egyed/csapda/minta értéket. Emiatt az ilyen típusú csalétkek alkalmazásával a várhatóan csökkenő rovarölőszer-használat sokkal kevesebb méhet pusztít el, mint amennyit a csapdák begyűjtenek. Összefoglalva megállapítható, hogy a kísérlet csak abban tekintetben érte el a célját, hogy az AGAM-mix illatanyag bizonyította hatékonyságát a gamma-bagolylepke csapdázásában. Az illatanyag-kombinációk alkalmazása nem növelte szignifikánsan a fogott egyedek számát az AGAM-mix illatanyaghoz képest, ezáltal ebben a tekintetben a kísérlet nem érte el a célját. A különféle méhfajok száma az illatanyag-kombinációk alkalmazásával nem csökkent, sőt a háziméh esetében a LOL illatanyag-kombináció esetében növekedett, így ebben a tekintetben sem lett pozitív az eredmény. A szennyező fajok mennyisége jelentős volt a csapdákban, ezáltal ezek csökkentésére további kísérletek szükségesek.