Az ételallergiáról és a leggyakrabban előforduló ételintoleranciákról

Dátum
2011-10-25T12:59:50Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az emberek nagy része mindenféle ételeket gond nélkül fogyaszthat. Sokféle fajta ételt, köztük növényi vagy állati eredetű termékeket fogyasztunk, de ezek közül nem okoz mind allergiát. Egy kis százalékunknál bizonyos ételek vagy összetevők nem várt reakciókat okozhatnak. Érdekes, hogy az emberek egy része sok mindenre allergiás, míg mások ugyanazon ételeket gond nélkül tudják elfogyasztani. Az allergiától szenvedő betegek száma világszerte egyre csak nő, s ez szorosan összefügg a korszerű, fejlett életmóddal, gyorsabb táplálkozással, a génmódosított élelmiszerek megjelenésével, a kész- és tartósított ételekkel, amelyek kéz a kézben járnak az újfajta allergének megjelenésével. Becslések szerint a Föld lakosságának 15-20%-a szenved valamilyen allergiától és köztudott, hogy az utóbbi 15-20 évben ez a százalék egyre csak nő. Az allergiáról egyre több szó esik, egyre többet hallani róla, mivel egyre több ember beteg egyre többféle allergén által produkált tünetektől. A táplálékallergiában- és intoleranciában szenvedők száma világszerte egyre csak nő, bár a szakemberek és az orvosok nagy erőfeszítéseket tesznek a megelőzés és a hatásos kezelés érdekében. Magyarországon a legelterjedtebb táplálékintolerancia a tejcukor-érzékenység és a gluténérzékenység. A felnőtteknél kb. 1% szenved valamilyen táplálékallergiában, a gyermekeknél kb. 0,3–7,5% ez az arány. A lisztérzékenység gyakorisága a magyarok körében kb. 0,5%. Európában 10-30 % között van a tejcukor-érzékeny száma, Magyarországon ez kb. 14 %. A tejcukor-érzékenység megismerése fontos. Az emberek tápanyagellátásában jelentős szerepe van a tejnek. Tartalmazza az ember számára elhagyhatatlan zsírokat, szénhidrátokat, fehérjéket, esszenciális aminosavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat. Összefoglalva elmondható, hogy a tejcukor-érzékenység egyre nagyobb körben elterjedt problémát jelent, mint az egészségügy, mint az élelmiszer-ipar körében. A jövőre nézve a betegek aránya növekvő tendenciát fog mutatni. De a laktózmentes termékek sokfélesége, ami egyre csak több lesz, valamelyest megkönnyíti a betegek életét. A legjobb terápia továbbra is a diéta, vagyis a tejcukor mellőzése az étrendből, melynek betartása panaszmentes életet jelenthet az embereknek. A laktózintolerancia étrendjét meghatározza az egyéni „tolerancia”, amely a laktáz enzim aktivitásának függvénye. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan betegek, akik bizonyos mennyiségű tejet el tudnak fogyasztani, mások viszont kénytelenek teljes tejcukormentes diétát tartani. De nem hanyagolható el a coeliakia sem. Ez a világméretű betegség jelenleg nem gyógyítható, csak a diéta és a gluténmegvonás teheti tünetmentesség. Sokak szerint a cöliakia nem is valódi betegség, csak egy eltérő, más életformát, táplálkozási módot jelent. A helyesen betartott étrend elvileg ugyanolyan minőségű, teljes életet jelent, mint azoknak, akik fogyaszthatnak glutén tartalmú ételeket. Viszont a gluténmentes táplálékok 5-15%-kal drágábbak, a támogatási rendszer sem kiépült még teljesen és a készételek sem könnyítik az így is beteg emberek életét.

Megbízható megoldás, ha otthon készítenek a betegek ételt vagy speciális betegeknek készült gluténmentes élelmiszert vásárolnak. Veszélyes forrás a félkész- vagy készétel esetleg gyógyszer, melyekre nincs ráírva, hogy gluténtartalmú alapanyagot használtak fel előállításukkor. Ezekbe a termékekbe a gyártás folyamán a gyártósor előző termékeiből belekerülhetett, vagy adalékanyagként is lehet benne. Ezek a rejtett gluténforrások megnehezítik a diétát. A diétahibák sokáig nem okozhatnak panaszokat, de a kóros folyamatokat elősegítik Ezt a felszívódási zavart nem lehet kinőni, de ha a betegek betartják a teljesen gluténmentes diétát, akkor a vékonybél bélbolyhai teljesen regenerálódnak, így teljes életet tudnak élni.

Elmondhatjuk, hogy e két intolerancia meghatározója a táplálékallergiáknak és fontos, hogy mindenki megismerje ezeket.

Leírás
Kulcsszavak
élelmiszergyártás
Forrás