A dolgozat célja, hogy bemutassa és vizsgálja az elmúlt tíz év csődjogában bekövetkezett jogszabályváltozások tendenciájának tanulmányozása alapján, hogy milyen jogi megoldások állnak rendelkezésre a fizetésképtelenné vált gazdasági társaság és hitelezőik helyzetének rendezésére. Főként arra fókuszálunk, hogy milyen felelősségi szabályok érvényesülnek a hitelezői követelések kielégítésére és melyek a hitelezők számára biztosított igényérvényesítési lehetőségek a fizetésképtelenségi eljárások lezártát követően, amennyiben a hitelezői igényérvényesítés eredményessége bizonytalannak mutatkozik. A probléma teljeskörű feltárása érdekében a tanulmány vizsgálja, hogy a gazdasági mindennapokat átszövő fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozásnak melyek a hiányosságai (amennyiben vannak), ellentmondásai, a jövőbeni jogalkotásra vonatkozó javaslatok közlésének igényével. Az utóbbi évek gazdasági recessziójának nagy ellentmondása, hogy miközben évente egyre több cég tűnik el a piacról, a működő vállalkozások száma rekordszintre emelkedett. Ennek oka, hogy jelenleg olcsón és viszonylag gyorsan lehet céget alapítani, mivel a Cstv. és a Gt. szabályanyaga jelentős liberalizáláson esett át az elmúlt években. A közelmúltban végrehajtott törvénymódosítások éppen ennek a folyamatnak kívántak és kívánnak ma is gátat szabni. A Cstv.-ben szigorodtak a tartozásokért fennálló felelősség, a helytállás szabályai, melynek makrogazdasági okai vannak. A makrogazdasági szempontok azt diktálják, hogy minél több gazdasági társaságot alapítsanak, hiszen a cél a versenyhelyzet fenntartása a gazdasági válság eredményezte körülmények ellenére is (ez vita tárgyát képezi). A vizsgálódás során az volt a kiindulópont, hogy a fizetésképtelenség és az ahhoz szorosan kapcsolódó felelősség legalább annyira közgazdasági, mint jogi kérdés, éppen ezért nélkülözhetetlen szerepe van annak, hogy a nemzeti gazdaságpolitika mire helyezi a hangsúlyt, milyen prioritásokat kell megjelölnie a megfelelő jogszabályi keretek kialakításához. A csődjog olyan jogterület, melyet valójában sokkal összetettebb érdekek motiválnak, mint a jogi gondolkodás megnyilvánulása. A csődjog szoros kapcsolatban áll a mindenkori gazdasági viszonyokkal. Az elkövetkezendő években jelentős gazdaságpolitikai fordulatok várhatóak, amellyel együtt jár a csődjog szabályanyagának reformja, amely kétségtelenül elkerülhetetlen, de még kérdéses, hogy milyen szempontokat fog prioritásként kezelni a jogalkotó egy lehetséges kodifikáció során.