Politika az irodalom tükrében
dc.contributor.advisor | Balogh, László Levente | |
dc.contributor.author | Balogh, Zsófi Margit | |
dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2017-04-05T08:32:46Z | |
dc.date.available | 2017-04-05T08:32:46Z | |
dc.date.created | 2017 | |
dc.description.abstract | Dolgozatomban többnyire azt vizsgálom, hogy különböző korokban miképp fonódott össze az irodalom a politikával és a politikai rendszerek hogyan állítják maguk mellé az irodalmat, felhasználva ezzel, mint egyfajta politikai propagandát. Emellett vizsgálom még a nők helyzetét a kommunizmus idején, illetve hogy az ott kialakult társadalmi szerepek és attitűdök miképpen befolyásolták napjainkban a nők megítélését. A kommunizmus mennyiben gátolta vagy épp segítette a nők jogainak térnyerését. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kommunista eszmék által hirdetett társadalmi egyenlőség mennyire valósult meg és mennyire nevezhető sikeresnek. A nemek közti különbségek eltörlése mennyiben segítette a nők helyzetét. A szovjet időkben elkövetett nők elleni nemi erőszak körül a mai napig nagy a társadalmi hallgatás és voltaképpen ez is indokolja meg a témaválasztásomat, mert igyekeztem kicsit megtörni a csendet. Szerintem ez a téma nem kap akkora figyelmet, amekkorát érdemelne. Kutatásaim során felállított tényeket Sofi Oksanen Tisztogatás című regénye alapján próbálom igazolni, amely pont a kommunizmusbeli női sorsokat mutatja be. Sofi Oksanennek igaza volt, amikor azt a kijelentést tette, hogy az üldöztetések a megváltozott politikai helyzet ellenére még mindig nem értek véget, csak formájuk változott. A felhasznált kutatások és források alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a nők ellen elkövetett nemi erőszak egyáltalán nem a politikai hatalom formájától függ, hanem ez egy olyan fajta kulturális berögzültség, társadalmi attitűd, amely egy rendszerváltással csupán nem fog eltűnni és megszűnni, maximum csak az arculatát változtatja meg. Sajnos ennek a problémakörnek a megoldása nem a feminista eszmék terjedésében keresendő, hiszen a kutatásaim során bebizonyosodott, hogy a legtöbb esetben ezeknek a tettek nem a nők ellen irányulnak és egyáltalán nem a nő személye ellen, maszkulin attitűd, birtoklási vágy, a hatalom fitogtatásának eszközeként jelennek meg. Így sajnos a politikai rendszer megváltoztatása, a demokrácia terjedése, harc az autoriter hatalmi rendszerek ellen és a nők jogainak kiszélesítése még nem elegendő ahhoz, hogy szembe tudjunk szállni a nemi erőszakkal. | hu_HU |
dc.description.course | Politológia | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 26 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/236457 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | politika | hu_HU |
dc.subject | feminizmus | hu_HU |
dc.subject | nemi erőszak | hu_HU |
dc.subject | irodalom | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok | hu_HU |
dc.title | Politika az irodalom tükrében | hu_HU |
dc.title.subtitle | Női sorsok a kommunizmusban | hu_HU |