A vendéglátóipar a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 1%-áért felelős, és az ágazat gyors bővülése miatt ez a környezeti terhelés fenntartható intézkedések hiányában tovább növekedhet. Egyre több szálláshely, beleérte a magánszálláshelyeket, melyek kisebb, egyszerűbb, magán- vagy egyéni vállalkozói üzemeltetésű szállások, illetve a szállodákat, melyek nagyobb kapacitású, kereskedelmi célú, komplex szolgáltatásokat kínáló egységek, fordul a fenntarthatóság felé, előtérbe helyezve a zöld kezdeményezéseket. Bár az üzleti folyamatok átalakítása jelentős beruházást igényelhet, a fenntarthatóság hosszútávon jövedelmező megoldásként jelentős megtérülést hozhat. Amennyiben a szálláshelyek hatékonyabb energiafelhasználási módszereket alkalmaznak, éves szinten jelentősen csökkenthető lenne a vízszennyezés és a fosszilis energiahordozók kibocsátása. Emellett az iparágban hatalmas mennyiségű élelmiszer és természeti erőforrás vész kárba, mely megelőzhető lehetne. A vendéglátóipar fenntarthatóbbá tétele azonban nemcsak a környezeti terhelés csökkentését szolgálja, hanem gazdasági és munkahelyi előnyöket is kínál, amelyek hosszú távon erősítik az ágazat versenyképességét és társadalmi felelősségvállalást. Jelen szakdolgozatomban megvizsgáljuk, hogy valójában megéri-e zöld szálláshelyet üzemeltetni. Ehhez megnézzük, hogy aktuálisan a globális és hazai szálláspiac mennyire működik fenntarthatóan, mik a fő nemzetközi trendek, ezekhez a hazai vidéki és városi szálláshely piac mennyire illeszkedik, továbbá elemezzük a szálláshelyek fenntarthatóságának előnyeit és kihívásait.