Tejhasznosítású szarvasmarha fajták tejtermelésének és hatékonyságának elemzése
| dc.contributor.advisor | Béri, Béla | |
| dc.contributor.author | Bán, Melinda Tünde | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2010-10-22T07:52:23Z | |
| dc.date.available | 2010-10-22T07:52:23Z | |
| dc.date.created | 2010 | |
| dc.date.issued | 2010-10-22T07:52:23Z | |
| dc.description.abstract | Magyarországon a holstein-fríz mellett csak néhány fajta van jelen a tejtermelésben, de ezek részaránya elmarad a kívánatostól. Dolgozatom célja az volt, hogy a gazdáknak útmutatást tudjak adni különböző tejhasznosítású fajták azonos tartási és takarmányozási feltételek közötti termeléséről, ezzel is segítve munkájukat, hogy a jövőben kedvezőbb tejösszetételű és jobb konstitúciójú állatokkal dolgozhassanak. Elemzéseimet 2008 novembere és 2009 februárja között először ellett teheneken adatai alapján végeztem. A kísérletben hat fajta egyedei vettek részt. A vizsgált hat fajtából ötöt (ayrshire, brown swiss, jersey, norvég és svéd vörös) ehhez a kísérlethez importáltak, a holstein-fríz fajtát pedig a kísérlet helyszínéül szolgáló gyulavári Körös-Maros Biofarm szolgáltatta. Mértem az egyedek 305 napos tejtermelését (kg), a megtermelt tej tejzsír és tejfehérje mennyiségét illetve koncentrációját, majd számoltam relatív termelési paramétereket és hatékonyági mutatókat. A vizsgálatok mellett külön kiemelném, hogy az állatok öko körülmények között voltak tartva és etetve. A legtöbb tejet a holstein-fríz, a legkevesebbet pedig a jersey termelte. A tejzsír % és tejfehérje % tekintetében a jersey fajta kiemelkedő, a holstein-fríznél pedig a legkisebb értékeket mértük. A tejzsír és tejfehérje kilogrammban a holstein-fríz termelte a legtöbbet, a jersey és a norvég vörös pedig a legkevesebbet. Relatív termelési paraméterként vizsgáltam 4%-os zsírra korrigált (FCM) tejtermelést és a 100 kg-ra vetített termelést. A legtöbb FCM-t (kg) a holstein-fríz termelte, a legkevesebbet jersey, ami a kisebb tejtermelésének következménye. A 100 kg élősúlyra vetített FCM tejtermelésben, a jersey és a svéd vörös bizonyult a legjobbnak, ezek a fajták termelték a testsúlyukhoz képest a legtöbb 4%-os zsírra korrigált tejet. Hasznosanyag (zsír kg+fehérje kg) termelésben a holstein-fríz bizonyult a legjobbnak, a jersey viszont a kiváló beltartalom ellenére a legrosszabb lett. Ha a hasznosanyag termelést élősúlyra vetítjük, a jersey fajta a legjobb, míg a holstein-fríz csak a harmadik a fajták között. A fedezeti hozzájárulás számításánál a holstein-fríz és az ayrshire mutatkozik a legjobbnak, míg a brown swiss a legrosszabbnak. További paraméterek bevonásával a Data Envelopment Analysis (DEA) hatékonyság vizsgálatánál az adott piaci körülmények között a holstein-fríz és a norvég vörös fajták bizonyultak versenyképesnek. | hu_HU |
| dc.description.course | mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 49 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/99686 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | szarvasmarha | hu_HU |
| dc.subject | tejhasznosítás | hu_HU |
| dc.subject | fajtaösszehasonlítás | hu_HU |
| dc.subject | tejtermelés | hu_HU |
| dc.subject | DEA hatékonyság | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Állattenyésztéstan | hu_HU |
| dc.title | Tejhasznosítású szarvasmarha fajták tejtermelésének és hatékonyságának elemzése | hu_HU |