A nádudvari hulladéklerakó telepen a gyakorlati időm alatt sok ismeretet szereztem a korszerű hulladék elhelyezési technológiával kapcsolatban. A telepet az A.K.S.D. üzemelteti, ennek ellenére a lerakó csak a kommunális hulladék befogadására és elhelyezésére szolgál, annak szelektív válogatása csak kis részben történik meg. A telep állandó létszáma 3 fő (telepvezető, mérlegkezelő, gépkezelő), az esetleges válogatás lehetősége leginkább a gépkezelő személyében valósul meg, aki a lerakott hulladékból a nagyobb fém- és fa anyagokat kiválogatja, amelyek egy bizonyos mennyiség összegyűltével a gyűjtő és/vagy feldolgozó üzembe vagy telepre kerülnek. A válogatás megtörténte után a gépkezelő a lerakott hulladékot a szükséges mennyiségű takaróanyaggal betömöríti. Ezt a folyamatot egy 25 tonnás körmös-hengeres (kompaktor) tömörítő géppel hajtja végre, amely mintegy ¼-re vagy 1/5-re tömöríti a hulladékot. A takaróanyag többnyire föld, bontási- és ipari törmelék formájában érkezik. Veszélyes és folyékony hulladék elhelyezése nem történik meg. Sajnálatos módon Nádudvar térségében a bio-zöldhulladék elkülönített gyűjtésére nincs lehetőség, így a város ilyen jellegű hulladékai (fanyesedék, vágott fű) a hulladéklerakón szintén elhelyezésre kerülnek. Nagy esőben a lerakóra felvezető betonpalló emelkedése a nagyobb járműveknek csúszási gondokat okozhatnak. A vízelvezető rendszer hatékonyan működik, a csurgalékvíz tároló sem okozott eddig komolyabb problémát nagy esők idején. Nagy szárazság idején a csurgalékvíz tároló medencéből a depóniatérre a por lekötése végett csurgalékvizet locsolnak vissza, esős évszak esetén ez többnyire nélkülözhető. A telephely mindenütt 2 m magas drótkerítéssel van körülkerítve, a depónián pedig a hulladék ürítésétől a takarásig terjedő időszakban a szél által a könnyű hulladékfrakció kihordása ellen mobil védőhálóval védekeznek. A telephely NY-i oldalán fasor húzódik, É-i oldalán a Kösely-főcsatorna folyik, a többi területet szántóföldek, legelők és nádasok borítják. A lerakótól távol a levegőben nem érezhető a bomló anyag következtében felszabadult kellemetlen erős gáz illetve szag anyag, a lerakó területén is csak kis mennyiségben vannak jelen légnemű bomlástermékek de ez természetes. A depónia biogáz kinyerésére egyelőre nem felel meg, így depóniagáz vezeték sincs kiépítve a területen. A telephely nem rendelkezik kerékmosó tálcával, amit hiányoltam is, mivel a depónia területén sokféle jármű megfordul, és kerekeiken fertőző anyagokat hordhatnak ki a hulladéklerakó területéről. Tapasztalatom alapján lovasszekér is belépett a depónia területére, ami egészségügyi szempontjából nem szerencsés dolog. Ennek ellenére alkalmi jelleggel klórmeszet szórnak ki a járművek kereke alá, azonban a klórmész hamar elfogy, nagy részét pedig a szél is elfújhatja. Továbbá nem biztosít állandó védelmet a fertőzések ellen, hacsak nem adagolják folyamatosan a kerekek alá. A kerékmosó megbízhatóbb, tartósabb és olcsóbb védelmet biztosítana. Rágcsáló irtás az év folyamán folyamatosan jelen van, melynek során méreg granulátumokat helyeznek el a telephely több pontján is. Emellett kóbor állatok (macska, róka) is megjelennek a telep területén, amelyek a rágcsálók pusztítása mellett egészségügyi problémát is okozhatnak a szabadon kóborlással. A lerakó műszakilag megfelel hulladék deponálására, a munkavédelmi és kárelhárítási tervek és egyéb kockázatok felismerését célzó előírások megfelelnek az üzemeltetési elvárásoknak. A telephely korszerűsítésében javasolni tudom a kerékmosó tálca bevezetését, a körülzáró kerítés esetleges hiányosságainak kijavítását, valamint a beszállításokkal kapcsolatos előírások szigorúbb betartatását.