Az ischaemia-reperfusio adipocutan lebenyek regenerációjára kifejtett hatása és befolyásolása különböző farmakonokat (PACAP 1-38, BGP-15) tartalmazó géllel
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Absztrakt:
A rekonstrukciós sebészetben széleskörben alkalmazott, különböző szöveti összetettségű
és lokalizációjú lebenyek necrosisához vezethet a thrombosis és az ischaemia-reperfusio (I/R).
Kísérletünkben az I/R és a BGP-15 nevű, valamint a hypophysis adenilát-cikláz aktiváló
polipeptid (PACAP 1-38) hatóanyagok sebgyógyulásra kifejtett hatását vizsgáltuk epigastrialis
adipocutan lebenyek esetén.
Húsz hím Wistar patkányon (322,79±17,63 g; eng.: 25/2016/DEMÁB) altatásban az a.
epigastrica superficialisra nyelezett, standard felületű (5,48 cm2) adipocutan lebenyt
preparáltunk bilaterálisan. A bal oldali ércsonkot két órára mikroklippel leszorítottuk, majd
mindkét lebenyt 0,3 ml hidroxipropil-metilcellulóz géllel kezeltük (kontroll csoport: hatóanyag
nélkül, BGP-15 csoport: 10%, PACAP csoport: 0,01% hatóanyagkoncentráció).
A lebenyeket egyenként 32 egyszerű csomós öltéssel (5/0, Silk) varrtuk a helyükre. Az
5. posztoperatív napig folytattunk sebkezelést, 0,15 ml/lebeny/nap géllel. A 7. p.o. napon
altatásban a lebenyeket tartalmazó bőrterületből (medialis, alsó és felső régiók) mintákat
vettünk szakítószilárdság mérés és szövettani vizsgálatok céljából.
A lebeny különböző területein eltérő szakítószilárdság volt mérhető. A PACAP-kezelt
csoportban alacsonyabb értékeket mérhettünk.
A mérések során a varróanyag sosem szakadt el, már egy szál varróanyag
szakítószilárdsága is felülmúlta a sarjszövetét.
A szövettani kép az ischaemiás oldalon szöveti degradáció nyomait mutatta, melyet sem
a PACAP 1-38, sem a BGP-15 nem mérsékelt látványosan. A kontroll csoportban a hízósejtek
egyenletesen elszórtan látszottak, a BGP-15 kezelés hatására minimális mennyiségű hízósejt
látszott, míg a PACAP a két lebeny közti területen fokozta a sejtek depozícióját.
Az I/R-nak kitett lebenyekben a fibrotikus mátrix felhalmozódás hatására növekedhetett
a szakítószilárdság a jobb vérellátással rendelkező területeken. Az I/R okozta szöveti
destrukciót az alkalmazott helyi sebkezelés bár nem védte ki teljesen, a gyulladáscsökkentő
(BGP-15) és a rostösszetételben bekövetkező hatások (PACAP) látszottak, melyek további
vizsgálatokra ösztönöznek.