Adatok a tarlómagasság hatásának vizsgálatáról a szárazanyaghozamra és botanikai összetételre

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorTörök, Gábor
dc.contributor.authorSzőr, Balázs
dc.contributor.authorKasperné Szél, Zsuzsanna
dc.contributor.authorBéres, András
dc.contributor.authorTasi, Julianna
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:48Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:48Z
dc.date.issued2021-07-13
dc.description.abstractHazánkban jelenleg 758 ezer ha gyepet tartanak nyilván, melynek mintegy felén kaszálással vagy kaszálással is kerül sor a hasznosításra. A kaszálásos hasznosítás során biztosítják a kérődző állatállományok szálas takarmány igényének jelentős részét, a húshasznú szarvasmarhák és a juhok téli takarmányának szinte teljes mennyiségét. A természetvédelmi területek fenntartásában is kiemelt szerepe van a kaszálásos hasznosításnak. A gyep kaszálása esetén a hozamot több tényező is befolyásolja, mint például a növényállomány aktuális magassága, borítottsága, fenofázisa, és technológiai szempontból a kaszálás magassága, azaz a tarlómagasság. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hatása van a tarlómagasságnak a hozamra és a növényállományra, kísérletet állítottunk be Gödöllőn, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének területén. A kísérletben 3 különböző és egy változó tarlómagasságot (4, 8 és 12 cm; 12ő8 cm) állapítottunk meg, és két különböző időpontban (bugahányás idején; június 15.-e után) kezdtük meg a hasznosítást. Minden kezelés esetén három növedék szárazanyaghozamát és növényállományát vizsgáltuk. Egyéves eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az alacsony – 4 cm-es – tarló szignifikánsan nagyobb éves szárazanyag mennyiséget hozott, mint a többi kezelés a hasznosítás idejétől függetlenül. A növényállomány szempontjából az alacsony tarló káros volt, a borítatlan részek mértéke elérte az 50%-ot. A bugahányás idején megkezdett hasznosítás esetén folyamatos volt a csökkenés, míg a másik esetén a második növedékben mértük a legalacsonyabb borítást minden kezelés esetén. A magasabb tarlónál (8, 12 cm) stabilabb volt a növényállomány, a borítatlan részek aránya kisebb intervallumban változott, amiből következik, hogy közel állandó volt a takarmányozási szempontból hasznos növények aránya is. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 11 szám 1-2 (2013): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-11) , 63-71
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2013/11/1-2/9796
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376814
dc.identifier.volume11
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9796
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectkaszáláshu
dc.subjecttarlómagassághu
dc.subjecthasznosítási időhu
dc.titleAdatok a tarlómagasság hatásának vizsgálatáról a szárazanyaghozamra és botanikai összetételrehu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
146.65 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)