Egy átfogó képet mutat be a második világháborút követő és a rendszerváltás közötti időszakban zajló gazdasági folyamatokról, a tervgazdálkodás prioritásairól, a piacgazdaságra való áttéréshez vezető nehézségekről, problémákról, a Szovjetunió ebben vállalt szerepéről. A dolgozat elején bemutatásra kerül az első világháborút követően, Magyarországon lezajló gazdasági irányváltás legfőbb okai, a trianoni békeszerződés hatásai, valamint hogy milyen külpolitikai, külgazdasági problémákkal kellett szembesülni az 1929-es világválság idején.Magyarország a második világháború után, a bipoláris világrend kialakulásával, mint a háború egyik vesztese, a szovjet érdekszféra részévé vált, a Szovjetunió külső védelmi övezetébe tagolta. A közös együttműködés jegyében, a perszonalizációra épülő politikai rendszer megkívánta a gazdasági szálak szorosabbra fűzését, ezzel is megerősítve a Szovjetunióhoz kötődő gazdasági függőséget. A következő részben a 19. század egyik legmeghatározóbb időszakának, a Kádár-korszaknak a gazdaságpolitikai irányzatait és változásait, illetve az azt befolyásoló külpolitikai, világgazdasági eseményeket ismertetem. Bemutatásra kerül, hogy Kádár János milyen reformok bevezetésével, és milyen elvek figyelembevételével próbálta mind a gazdaságot, mind a lakosság életszínvonalát stabilizálni.A szakdolgozat utolsó fejezetében az 1980-1990-es években zajló történések, a gazdasági problémákból kiutat kereső pártvezetés döntései kerülnek kifejtésre. Hogyan, és milyen oknál fogva fordult Magyarország a nyugati országok felé, milyen események vezettek a reformokhoz, a piacgazdaságra való áttérésre, majd a rendszer teljes összeomlásához.