A Debreceni erdőspuszta vízrendszerének védett és védendő halfajai, védelmük helyzete és lehetőségei
| dc.contributor.advisor | Juhász, Lajos | |
| dc.contributor.author | Tibai, Attila | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-03-04T09:14:44Z | |
| dc.date.available | 2009-03-04T09:14:44Z | |
| dc.date.created | 2008 | |
| dc.date.issued | 2009-03-04T09:14:44Z | |
| dc.description.abstract | Sajátos, bár érthető dolog a természetvédelemben - ezen belül is a fajok védelmében – hogy a taxonok kutatottsága arányban áll a megfigyelhetőségükkel illetve a szó szoros értelmében a népszerűségükkel. Míg a könnyen megfigyelhető és több helyen – többek között a sajtóban - népszerűsített madarak, kétéltűek és hüllők esetében a szakirodalomban viszonylag nagy mennyiségű információt találunk, a nehezen megfigyelhető taxonoknál például a nagyragadozóknál már ez lényegesen kevesebb. A halak esetében az eltérő életközeg miatt pedig még nehezebb a megfelelő információ összegyűjtése. Kimondhatjuk, hogy a vizes élőhelyek fontos indikátorfajai a halak, diverzitásuk, a jelen levő jellemző fajok száma és aránya alapján sok mindenre következtethetünk, többek között például a vízminőségre, de egy gazdag halfaunával rendelkező vízterület jelezheti azt is, hogy érdemes velük foglalkozni, mint a biodiverzitás fenntartása szempontjából potenciálisan értékes élőhelyekkel. A hazai halfauna az elmúlt másfél évszázadban több adventív fajjal bővült, ezek közül néhány fajnak gazdasági jelentőssége van, bár vitatható, hogy az általuk termelt haszon arányban áll-e az általuk okozott káros ökológiai hatásokkal. Az adventív fajok többségénél viszont nincs kedvező gazdasági hatás, hanem egyértelműen káros fajoknak kell tekintenünk őket. A legnagyobb kártételük pedig az, hogy az őshonos fajainknak kompetítorai illetve predátorai ezek az idegen fajok. Az adventív fajok káros jelenléte mellett más élőhelyi hatások is károsan befolyásolhatják őshonos halfajaink helyzetét. A toxikus anyagok, a vízszintingadozások és ezek másodlagos hatásai (például nyáron az alacsony vízszint miatti túlmelegedés vagy az eutrofizáció) problémaforrás lehet. | en |
| dc.description.degree | Ma | en |
| dc.format.extent | 30 p. | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/79314 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | Debreceni erdőspuszta | en |
| dc.subject | természetvédelem | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | A Debreceni erdőspuszta vízrendszerének védett és védendő halfajai, védelmük helyzete és lehetőségei | en |