A burgonyabogár (L. decemlineata, Chrysomelidae) kártételének mérséklése komoly kihívás, olyan technológia fejlesztése a cél, amely hatékony, fenntartható és beilleszthető az integrált növényvédelembe (IPM). A burgonyabogár esetében az emésztőrendszer működése meghatározó tényező, mert a védekezés célja a gyorsan felszaporodó népességek levélfogyasztásának megakadályozása. Kutatásomban a L. decemlineata α-amiláz enzimét és annak gátlását vizsgálom, amely szénhidrátbontó tulajdonságával kulcsfontosságú a táplálkozásban. A lehetséges növényvédelmi technológia kidolgozásához in vitro enzimaktivitási méréseket, majd Acidum tannicummal való inhibíciós méréseket végeztem. A tannin ismert tulajdonságú, jól jellemzett, természetes növényi anyag, amely enzimgátló hatással bír. Nagy mennyiségben és olcsón előállítható. A gátlószer jelenlétében és anélkül mért enzimaktivitási értékeket összevetettem, így az aktivitás százalékos csökkenését tudtam megállapítani adott tannin koncentráció mellett. Az in vitro méréseket követően laboratóriumi etetési kísérletekkel majd szabadföldi kis parcellás kísérletekkel is bizonyítottam a tannin táplálkozásgátló hatását, növényvédelmi sikerességét. A kutatási eredményeim bizonyítják, hogy amennyiben kidolgozzuk a tannin alkalmazásának technológiai elemeit, egy hatékony, az IPM-be beilleszthető növényvédelmi eljárást tudunk beépíteni a termelési folyamatokba.