A cselekvőképtelen állapot aktuális kérdései

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorVarga, Nelli
dc.contributor.authorSzücs, Tamara Dóra
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-01-19T12:55:33Z
dc.date.available2023-01-19T12:55:33Z
dc.date.created2023-01-19
dc.description.abstractA cselekvőképtelen állapot jogintézménye az utóbbi évtizedekben kevéssé foglalkoztatta a jogtudomány művelőit, a rá vonatkozó szabályozást hosszú ideje nem módosította a jogalkotó, a hatályos rendelkezések pedig igen szűkszavúak a Polgári Törvénykönyvünkben. Ezzel szemben a jogintézmény bírói gyakorlata széleskörű, miközben a jogalkalmazók a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozatokhoz fűződő joghatást, a semmisséget csak a legritkább esetben állapítják meg, ennek okát egyrészt a bizonyítási eljárás komplexitásában és nehézségében kereshetjük, másrészt pedig abban, hogy sok esetben csak a belátási képesség nagymértékű csökkenését lehet megállapítani, ami nem ad alapot a cselekvőképtelen állapotra vonatkozó jogi normák alkalmazására. Egyre nagyobb problémát okoz tehát azon személyi kör jognyilatkozatainak érvényessége, akiknek a belátási képessége nem hiányzik teljesen, hiszen őket nem óvják a cselekvőképtelen állapotra vonatkozó szabályok, de jogaik védelmét gondnok, támogató vagy törvényes képviselő sem szolgálja, így teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A cselekvőképtelen állapotot kiváltó tényezők és a modern társadalmi jelenségek szoros összefüggést mutatnak egymással, elegendő, ha csak párhuzamot vonunk az alkohol és a drog okozta bódult állapot, mint a cselekvőképtelen állapot lehetséges okai, illetve az alkoholizmus és az új pszichoaktív szerek terjedése között. Aktualitásként említhetjük a koronavírus okozta járványhelyzetet is, nem egyértelmű ugyanis, hogyan befolyásolja a koronavírus az emberek szellemi képességeit, érvényesek-e a fertőzött, oxigénhiányos állapotú személyek által tett jognyilatkozatok, vagy lehetséges, hogy a súlyos betegség a belátá si képességükre is kihat. Dolgozatunkban megizsgáljuk a jogintézmény történeti fejlődését, jelenleg hatályos szabályozását, a bizonyítási eljárás komplexitását, a külföldi megoldási modelleket, illetve a feltárt problémákra reflektálva az eddigiektől eltérő kontextusba helyezzük a cselekvőképtelen állapotot, és megfogalmazzuk a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak címzett de lege ferenda javaslatainkat. Úgy gondoljuk, hogy egy új kategória, a korlátozottan cselekvőképtelen állapot bevezetése megvalósítaná a kiszolgáltatott személyek jogainak védelmét, a cselekvőképtelen állapotot kiváltó tényezők közötti differenciálással pedig egységesebbé válhatna a hazai ítélkezési gyakorlat. Hipotézisünk, hogy a cselekvőképtelen állapot jogintézménye létezett, létezik és létezni is fog.
dc.description.correctorN.I.
dc.description.coursejogász
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent48
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/344042
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectpolgári jog
dc.subjectcsaládjog
dc.subjectcselekvőképesség
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.titleA cselekvőképtelen állapot aktuális kérdései
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)