A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Karának gyakorlati oktatása a kezdetektől napjainkig
| dc.contributor.author | Kalmár, Sándor | |
| dc.contributor.author | Orbán, József Levente | |
| dc.contributor.status | egyetemi oktató, kutató | hu_HU |
| dc.coverage.temporal | 2018.06.29. | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2018-10-11T06:26:29Z | |
| dc.date.available | 2018-10-11T06:26:29Z | |
| dc.description.abstract | "Gyakorlat teszi a mestert" - tartja a régi közmondás. A SZE-MÉK-en közel 200 éve folyik gazdászképzés. Kezdetben főképp Albert Kázmér szász-tescheni herceg kiterjedt, több mint 80000 ha-os birtokaira képeztek gazdatiszteket. Az 1820-as években a képzési idő közel 2/3-át a gyakorlati képzés tette ki. A téli időszakban az elméleti képzés zajlott, a nyári időszakban - "a szabad ég alatt űzetve" - gyakorlatoztak a hallgatók. A későbbi időszakban - bár elnevezése és tulajdonosa változott - e birtok képezte az alapját az Óváron elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati helyszínét. Az adottságokon kívül az itt oktatók személyisége és szakmai tapasztalata is hozzájárult az Intézmény ismertségéhez: Wittmann Antal, az első igazgató, aki a mocsarak lecsapolásával és telkesítéssel megteremtette a racionális gazdálkodás alapjait; Pabst Henrik, aki a hazai gépesítés megalapozója; Masch Antal (a gépkísérleti állomás megalapítója) és Haberlandt Frigyes (a szója európai elterjesztője) professzorok a gyakorlati képzést napló vezetése és számonkérése mellett tanulmányi kirándulásokkal színesítették. A 20. század a tangazdasági gyakorlatról szólt; a szakmai gyakorlat helyszínéül az Akadémia - ahogy akkoriban a felsőoktatási intézményt nevezték - kezelésében álló földterületek szolgáltak. A II. világháborút követő nagyüzemi rendszer, az állami gazdaságok egy teljesen új struktúrát és termesztéstechnológiát jelentettek, amit a gyakorlati képzés lekövetett. A hallgatók állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben töltötték szakmai gyakorlatukat, és ezek a gyakorlati helyszínek gyakran az egyetem befejezését követően munkahelyül szolgáltak, akár életpályát is biztosítottak. A rendszerváltással a nagyüzemi rendszer, ezáltal a szakmai gyakorlatok biztos háttere felborult; a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok helyét magángazdaságok vették át. A magángazdaságok már nem feltétlenül jelentettek/jelentenek munkahelyet a frissen végzetteknek, a saját vállalkozás, önfoglalkoztatás nem jelentős az ágazatban. Napjainkban a hallgatók szakmai gyakorlata 12-14 hét között változik a képzés szintje szerint. | hu_HU |
| dc.format.extent | 58-78 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/257563 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | gyakorlati képzés | hu_HU |
| dc.subject | Mosonmagyaróvár | hu_HU |
| dc.subject | tangazdaság | hu_HU |
| dc.subject.discipline | tudományterületek::növénytudományok | hu_HU |
| dc.title | A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Karának gyakorlati oktatása a kezdetektől napjainkig | hu_HU |
| dc.type | magyar nyelvű peer review publikáció | hu_HU |