Kísérleteinkben két másodlagos epesav, a litokólsav (LCA) és az ursodezoxikólsav (UDCA) hatását vizsgáltuk PancTU-1 hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Capan-2 pankreász adenokarcinóma sejtvonalon kapott eredmények bizonyíthatók-e egy másik sejtvonalon. Megvizsgáltuk, hogy fiziológiás koncentrációban az LCA és az UDCA másodlagos epesavak milyen hatást fejtenek ki a tumorsejtek bizonyos jellemvonásaira, így a sejtek növekedésére, az epiteliális-mezenchimális tranzíció és az oxidatív stressz folyamatára. Tanulmányoztuk, hogy a PancTU-1 sejtek proliferációjára milyen hatást gyakorol a másodlagos epesavakkal történt kezelés, amelyet Sulforhodamine B assay segítségével vizsgáltunk meg. Az epiteliális-mezenchimális tranzíció (EMT) az invázió és metasztázis folyamatában kulcsfontosságú, így olyan marker gének fehérje szintű kifejeződését vizsgáltuk meg Western blot technika segítségével, amelyek az EMT folyamatában fontos szereppel bírnak. Néhány EMT regulátor és antioxidáns gén mRNS szintű kifejeződését qPCR technika segítségével is tanulmányoztunk. Kíváncsiak voltunk, hogy az LCA és az UDCA hogyan befolyásolja az oxidatív stressz válaszokat, így az NRF2 és az iNOS fehérje szintű expresszióját is megvizsgáltuk Western blot technika segítségével. A kmplot.com adatbázis segítségével megnéztük, hogy a hasnyálmirigy adenokarcinómában szenvedő betegek túlélési esélyeire milyen hatással van a fokozott NRF2 expresszió. Eredményeink azt mutatják, hogy az LCA és az UDCA másodlagos epesavak hatással vannak a PancTU-1 sejtek proliferációjára, az EMT folyamatára és az oxidatív stresszre adott válaszokra egyaránt.