talajművelés felhagyásának hatásai a talaj és a növényzet egyes tulajdonságaira a Boda-halom példáján

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBotos, Ágnes
dc.contributor.authorTóth, Csaba Albert
dc.contributor.authorNovák, Tibor József
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:27Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:27Z
dc.date.issued2019-06-17
dc.description.abstractA 2013-ig művelt Boda-halom, legutóbb lucernásként hasznosított felszínének szántóföldi művelésből történt kivonása után, 2014-től négy éven át talajmintákat vettünk a felhagyást követő változások vizsgálata céljából. Mintáink a felhagyott halomtestből, a halom továbbra is lucernásként hasznosított előteréből és kontrollként a környező gyepből származtak. Mindhárom vizsgált élőhelyen 2018 nyarán fajlistát és cönológiai táblázatot készítettünk. A három élőhely összehasonlítása során a kalcium-karbonát és pH értékeiben nem mutatkozott jelentős különbség. Az átlagos humusztartalom a kontroll gyepben (8,3±0,6 g/100 g) szignifikánsan (p<0,01) nagyobb volt, mint akár a lucernásban (3,9±0,5 g/100 g), akár a felhagyott halomtesten (4,8±0,2 g/100 g). A halomtest és a lucernás talajának humusztartalma közötti különbség nem volt szignifikáns. Tápanyag ellátottság (N, P) alapján a halom felszíne (N: 25,0±3,6 mg/kg; P: 66,5±2,7 mg/kg) és a lucernás talaja (N: 35,3±3,1 mg/kg; P: 122,5±2,5 mg/kg) szignifikánsan (p<0,01) különbözött. A növényzet szociális magatartás típus szerinti összetételében mindhárom élőhelyen domináltak a zavarástűrő és a természetes gyom fajok. A halomfelszín és a kontroll gyep esetében emellett a természetes kompetítor és generalista fajok voltak megfigyelhetőek nagyobb arányban. A felhagyást követő ötödik évben készült felvételek alapján az összborítás tekintetében a halomtest regenerálódó növényzete (91±1%) közelebb állt a kontroll gyephez (93±4%), a lucernás ennek alatta maradt (60±10%). Fajgazdagság alapján a halom növényzete (23 faj) szintén a kontroll gyephez (25 faj) közelített, a lucernás (15 faj) ebben a tekintetben is lényegesen különbözött a regenerálódó halomtól. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 17 szám 1 (2019): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-19) , 3-10.
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/1/9444
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376741
dc.identifier.volume17
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9444
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerGyepgazdálkodási Közlemények
dc.subjectművelés felhagyásahu
dc.subjecttalajregenerációhu
dc.subjectkunhalomhu
dc.subjectmásodlagos szukcesszióhu
dc.subjectgyephu
dc.subjectlucernáshu
dc.titletalajművelés felhagyásának hatásai a talaj és a növényzet egyes tulajdonságaira a Boda-halom példájánhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
763.66 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)