Témaválasztásomat elsősorban a kíváncsiság, és a helyzet aktualitása indokolta, hiszen manapság egyre gyakrabban hallani az ingatlanok végrehajtás alá vonásáról, ezen belül is azok értékesítéséről. Amikor tanulmányozzuk a mai magyar társadalmi helyzetet megállapíthatjuk, hogy napjainkban előtérbe került a végrehajtás kérdése. Rendszeresen hallhatunk és olvashatunk esetekről a médiumokon keresztül, illetve nagy valószínűséggel valamennyien ismerünk olyan embert, aki adósságcsapdába került, és nem tud megbirkózni a törlesztő részletek kiszámíthatatlan alakulásával járó problémával. Sajnos az ilyen helyzetbe került adósok száma egyre nő, akik nem tudják önként teljesíteni a felevett hitelt, kölcsönt, egyéb lejárt fizetési kötelezettségeket. Az adósok többsége nem amiatt került ilyen helyzetbe, mert nem akarna eleget tenni ezen kötelezettségének, hanem valamilyen okból lehetetlenné válik számára a teljesítés. A bírósági végrehajtásra ilyen helyzetekben szokott sor kerülni, erre a helyzetre alkalmazandó kényszerintézkedés. Amennyiben tehát a pénzfizetésre, vagy egyéb magatartásra kötelezett önkéntesen nem teljesíti a kötelezettségét, az állam ezen kötelezettségének teljesítésének előremozdítása végett kényszert alkalmaz vele szemben. A bírósági végrehajtás egy modern demokratikus jogállam működésének alapvető feltétele. Frank Ignácnak 1846-ban megfogalmazott gondolata kiválóan rávilágít a bírósági végrehajtás jelentőségére: „Hiában volna törvényszéket tartani, ha az ítélet végrehajtása nem következne.”1 A mai napig ez a jogág nélkülözhetetlen az igazságszolgáltatás területén, hiszen egy jogrendszer megalkotásának akkor lesz értelme, ha a jog érvényesülését is tudja biztosítani. A dolgozatomban, mivel ez egy hatalmas és összetett témakör, csak annak egy töredékét mutatom be, ami az ingatlan-végrehajtás, azon belül is az ingatlan értékesítés. Az ingatlanok a legtöbb esetben felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján egy polgári jogi megállapodása keretében, úgy cserélhetnek gazdát, hogy a jelenlegi, és az leendő tulajdonos szerződést kötnek, melynek során a szerződésben részes felek szabadon határozhatják meg a jogügylet feltételeit. Egy ingatlan tulajdonosváltozása azonban nemcsak a felek kölcsönös akaratnyilvánítása alapján lehetséges. Gyakran előfordul, hogy az ingatlan tulajdonosának kifejezetten az akarata ellenére kerül sor a tulajdonjogának a megszüntetésére. Ilyen esetek egyike az, amiről a dolgozatomban is beszélni fogok. Ebben az esetben a tulajdonos valamely személy felé helytállni köteles pénztartozás megfizetése végett, azonban ennek a kötelezettségének nem akar, nem tud, vagy nem tehet eleget. Ilyen estekben kerülhet sor adósságuk fedezeteként a munkabérük letiltására, pénzügyi intézménynél kezelt összegük levonására, majd ha ezek nem fedezik a pénztartozásukat, akkor ingóságaik, végső soron pedig ingatlanuk állami kényszer igénybevételével történő lefoglalására, majd értékesítésére. Dolgozatom célja, hogy részletesen ismertessem az ingatlan-végrehajtás értékesítésének módjait, különös figyelmet fordítva az árverés intézményére és részletszabályaira. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam valósítani, először röviden magáról a bírósági végrehajtásról kell beszélem, majd az ingatlan-végrehajtásról és annak a folyamatáról, hogyan is jutunk el egy ingatlan értékesítéséig.