Témaválasztásomon nem kellett sokat gondolkodnom, ugyanis valamennyi jogág közül mindíg is a büntetőjog állt a szívemhez legközelebb, egyrészt lebilincselő érdekessége másrészt komplexitása miatt. Már egészen kicsi koromtól kezdve érdekfeszítőnek találtam a szervezett bűnözés különös világát, számos könyvet olvastam e témával kapcsolatban, ezáltal szakdolgozatomban szerettem volna az e témával kapcsolatos, leghíresebb és leghírhedtebb hazai vonatkozású bűnsorozatot, az úgynevezett olajszőkítést és ezzel kapcsolatos vámcsalásokat (egészen pontosan az olajozás legkiemelkedőbb gazdasági társaságának, az Energol Rt.-nek a tevékenységeit) bemutatni. Mivel tudásomat nem éreztem elég tágnak ezen témával kapcsolatban azt gondoltam a legcélszerűbbnek ha e bűncselekmények sorozatához szervesen kötődő, a Büntető Törvénykönyvben szabályzott csalás, valamint költségvetési csalás történeti áttekintése és jelenlegi jogi szabályozása is a szakdolgozatom részét képezi. Szakdolgozatom másdoik részéhez az egyes jogértelmezési módszerek közül a történeti metódust hívom segítségül, ugyanis ezen fejezetben - a teljesség igénye nélkül - a csalás magyar jogtörténetének főbb állomásait szeretném bemutatni. A hangsúlyt a Csemegi-kódex szabályozására, az 1908. évi I. Büntető Novellára, az 1961. évi, valamint az 1978. évi Büntető Törvénykönyvre kívánom helyezni. A korábbi időszakok állomásait - főként a jogrend töredezettsége, valamint a jogforrások korlátozott száma miatt - csak érintőlegesen mutatom be. Munkám harmadik részében az adócsalás hazai szabályozási módszereit, illetve egyes állomásait kívánom bemutatni. A laikus ember számára szemet szúrhat az adócsalás megfogalmazás ugyanis jelenlegi Büntető Törvénykönyvünk nem tartalmaz ilyen nevű deliktumot. Ugyanis a 2012. évi C. törvény az adócsalás helyett a költségvetési csalás nevű különös részi tényállást vezette be. Ugyanakkor jogtörténeti rész lévén praktikusabbnak tartottam az adócsalást használni mivel a fentebb említett törvény hatályba lépése előtt hazánkban e bűncselekmény vonatkozásában az adócsalás volt használatos. A negyedik részben a csalás szabályozásának bemutatását céloztam meg, jelenlegi Büntető törvénykönyvünk fényében. Itt az egyes objektív tényállási elemek közül a jogi tárgyat, az elkövetési tárgyat, az elkövetési magatartást, az eredményt, valamint az okozati összefüggést, míg a szubjektív tényállási elemek közül a szándékosság-gondatlanság kérdésével foglalkozok. Ezeken felül jellemzem a csalás minősített eseteit, illetve a stádiumokat. A negyedik részhez szervesen kapcsolódik, viszont egy külön fejezetben foglal helyet az egység-többség-halmazat kérdése. A hatodik rész hasonlóan épül fel mint a csalás fejezete, de ezen fejezetben a költségvetési csalást jellemzem. Az eltérés a csaláshoz képest a költségvetési csalás tövényi tényállásának összetettségében keresendő. Ugyanis emiatt a költségvetési csalásnak három alapesete ismeretes, így e fejezetet három részre bontva mutatom be. Az egység-többség-halmazat kérdése a dolgozat következetes felépítése miatt itt is külön fejezetben foglal helyet. Szakdolgozatom utolsó, tartalmi szempontból is releváns részében az 1990-es évek olajbűnözéséről próbálok egy egységes képet nyújtani. E fejezetben kronológialiag mutatom be az olajozást kezdve a klasszikus értelemben vett olajszőkítéssel, majd a halsztott vámfizetési engedély segítségével elkövetett olajozással. A fejezet részét képezi továbbá a legnagyobb olajos cég, az Energol bemutatása a kezdektől a bukásig. Szakdolgozatom célja egyrészt hogy a csalás és költségvetési csalás történeti áttekintésének segítségével átfogó képet kapjak jelenlegi jogi szabályozásukról. Másrészt ezen bűncselekmények elemzésével szeretném a lehető legmélyebben megérteni hogy egész pontosan milyen folyamatok zajlódtak le az 1990-es évek olajozással kapcsolatos bűncselekményei terén. Elsőrorban e körben a legismertebb cég, az Energol Rt. Főbb mozzanatait, valamint az e céghez köthető személyek tevékenyégeit a célom mélyebben vizsgálni.