A dolgozatban szereplő projekt megtervezése és kivitelezése több lépésre bontható. A dolgozat megírásának első lépéseként a projekt megvalósulásához szükséges információk megszerzése és az irodalomkutatás volt a cél. Az irodalomkutatást követően a projekt helyszínének a felmérése következett, ahol konkretizálódott a projekt célja, és a helyszínen jelenlévő rendszerek tulajdonságai. Az irodalomkutatás alatt és az egyetemen szerzett tudás és tapasztalat alapján sikerült megoldást találni a projekt kivitelezésére elméleti síkon. Ennek következtében a projekt megvalósításához szükséges megfelelő eszközök és alkatrészek kiválasztása következett. A helyszíni vezetékes hőmérséklet és páratartalom érzékelőknek a TX TH AMB 600-021-et vezeték nélküli eszközként pedig a Produal KLH 100 páratartalom és hőmérséklet érzékelőre esett választás, ami képes Modbus RTU kommunikációra. A nyomás mérésre Produal PEL2500 nyomástávadót választottam. Ezt követően meghatároztam a rendszer adatpontjait, és ezalapján kiválasztottam a DDC vezérlő elemeket. Központi vezérlő elemként JACE 9000-et használtam, amit kibővítettem SfAR bővítő modulokkal az adatpontok függvényében. Az eszközök kezeléséhez egy EM-8000-2X-485 bővítőmodult is hozzáterveztem a rendszerhez, hogy ezáltal gyorsabb és stabilabb kommunikáció legyen biztosítva. Az igazi akadályt a helyszínen lévő eszközök és rendszerek közötti kommunikáció vezeték nélküli kiépítése jelentette, ezért meghatároztam a kommunikációs protokollok típusait, amik alapján kiválasztottam a kommunikációs eszközöket. Elsősorban egy TRB140 LTE Gateway-t terveztem be a rendszerbe, ami megfelelő internetelérést biztosít. Az adatok vezetéknélküli összegyűjtésére RX MODBUS 500-302 ipari vevőegységet választottam, amihez ANT REN SMA LR 1000-008 antennát is rendeltem a megfelelő kommunikáció stabil biztosításához. A rendszer számára szükség volt kontaktus- és állapotváltozás érzékelőre is, amihez TX CONTACT 600-039-et választottam. A rendszerek és érzékelők által küldött jelek továbbítására szükség volt Modbus master adókra is, ami képes a regiszterek olvasására és írására is, így a TX MODBUS 600-041 eszközre esett a választás. Az eszközök kiválasztását követően hozzáláttam az épületautomatikai vezérlőszekrény megtervezéséhez, amihez az EPLAN Electric P8 nevű szoftvert alkalmaztam. A tervezés során meghatároztam a szekrény áramfelvételét, a főbb feladatait és ezáltal a benne lévő alkatrészeket, majd meghatároztam a szekrény fizikai méreteit is. A paraméterek tudatában meterveztem a szekrény kapcsolási rajzát, és a vizuális megjelenését is. Ezt követően nekiláttam az épületfelügyeleti szoftver programjának elkészítéséhez, amihez Tridium Niagara Frameworkot használtam. A program elkészítéséhez készítettem egy listát az eszközökről, amiben szerepelt minden szükséges adat, ami az eszközök rendszerbevételéhez kellett. A program készítésével párhuzamosan sor került a helyszíni megvalósításra is, ami az elosztószekrény, érzékelők és kommunikációs eszközök telepítéséről és bekötéséről szólt. Miután az összes eszköz a helyére került, sor került a program és a rendszerek közti kommunikációk tesztelésére is. A helyszíni telepítés után megkezdődött az épületfelügyeleti rendszer vizuális megjelenítésének kidolgozása, ami a dolgozat befejezésének idején még nem készült el teljes mértékben. A vizuális megjelenítéssel megtekinthetőek a rendszer eszközeinek állapotai, működése, paraméterei, de a projekt helyszínének alaprajzai, valamint az eszközök és rendszerek fizikai lehelyezése még nem a megjelenítési felület része. A projekt megvalósítása sikeresnek tekinthető, mivel kért rendszerek irányítása és az adatok olvasása lehetséges az épületfelügyeleti szoftveren keresztül.