A mocsári teknős (Emys orbicularis), hazánk egyetlen őshonos teknősfaja törvényes védelem alatt áll, a szakirodalom szerint hazai állománya még stabilnak mondható. Azonban veszélyeztető tényezői közül talán az egyik legfontosabb a hazai vizeinkbe került idegenhonos teknősfajok jelenléte. Kutatásomban célként tűztem ki, hogy lakóhelyemhez közeli tavakban felmérjem a teknősállományok helyzetét. A Nyíregyházán található Bujtosi-tóban, illetve a Sóstógyógyfürdőn lévő Sóstói tóban megfigyeléses, és csapdázásos módszerrel végeztem a vizsgálatokat 2024-ben. Feljegyeztem a befogott teknősök testméreteit, tömegét, nemét, becsült korát, az idősebb mocsári teknősök egyedi jelölést kaptak. Minden egyedről fényképek készültek, emellett a befogás pontos helyét, idejét, az időjárási körülményeket is rögzítettem, a víz hőmérsékletét mértem. A mocsári teknős egyedeket visszaengedtem a vízbe, a kifogott idegenhonos teknősök elszállításra kerültek a területről. Eredményeim azt mutatják, hogy mindkét víztérben előfordulnak idegenhonos teknősfajok. A Sóstói-tóban egy mocsári teknős egyedet sem sikerült megfigyelni, csupán napozó vörös- és sárgafülű ékszerteknősök voltak jelen. A Bujtosi-tóban a mocsári teknősök sikeres szaporodásának bizonyítéka sem megnyugtató, ugyanis azon a területen nemcsak a városi elhelyezkedés, szennyezés és horgászat, hanem az idegenhonos teknősök jelenléte is számottevő. Az ott megfigyelt fiatal vörösfülű ékszerteknősök két negatív tényre engednek következtetni: lehetséges a tiltás ellenére is az illegális kereskedelem a fajjal kapcsolatban, illetve az is előfordulhat, hogy az egyre melegebb éghajlati viszonyok miatt a sikeres szaporodásuk állhat a háttérben. Kutatásom eredményével szeretném felhívni a figyelmet a felelős állattartás fontosságára, nem csak az állatok jólléte, hanem az őshonos fajaink védelme érdekében is.