A kardiológiai képalkotó technikák fejlődésének köszönhetően a diagnosztikai és terápiás lehetőségeink párhuzamosan bővülnek. Vizsgálataink során két nagy betegcsoportot vizsgálatunk. Akut koronária szindrómán átesett betegek esetén, hogy a revaszkularizáció sikerességét mivel lehetne elősegíteni, illetve súlyos aorta sztenózisban (SAS) szenvedő betegek diagnosztikájában milyen többletinformációt adhat a szív CT, a szívultrahang mellett. Kutatásunk első részében STEMI-n és NSTEMI-n átesett betegek koronária áramlásának változását vizsgáltuk intervenció előtt és után felhasználva az érintett érszakasz 3D rekonstrukcióját. Eredményeink alapján az érintett érszakasz áramlási értékei (timi frame count – TFC) és 3D jellemzői a revaszkularizáció kimenetelét jól megjósolhatják. Minél nagyobb a lézió legszűkebb részének átmérője és területe, annál nagyobb az esély az intervenció utáni koronária áramlás csökkenésére. A hemodinamikai laborban egy személyre szabott szoftverrel néhány perc alatt kapott 3D paraméterek és a TFC mérésével együtt jó becslést adhatnánk a revaszkularizáció sikerességéről. Azokban az esetekben, amikor az intervenció után az áramlás jelentősen romlik (TFC >3), illetve a minimális lumen átmérő és terület kevésbé „szűk”, úgy GP IIb/IIIa receptor gátló kezelés pozitív hatású lehet. Kutatásunk második részében SAS-ban szenvedő és normál aorta billentyűjű pácienseket vizsgáltunk CCTA segítségével, mérve a kontraszthalmozódást (denzitást) a szinusz Valsalvában és a felszálló aortában. Az aorta billentyű állapotától függetlenül a 12 mérési régióban a centrális részeken szignifikánsan magasabb denzitások igazolódtak. SAS esetén mind a 12 mérési régióban szignifikánsan alacsonyabb kontraszthalmozódást mértünk. SAS-ban a CCTA segítéségével mért perivalvuláris denzitások jelentős része korrelációt mutatott a szívultrahanggal mért aorta billentyű nyitási területtel, valamint az egyik régió denzitás értéke szignifikáns összefüggést mutatott az összes szívultrahangos paraméterrel. Azokban az esetekben, amikor az aorta sztenózis súlyossága szívultrahangos vizsgálattal nem egyértelmű, a CCTA kiegészítő képalkotó módszerként szolgálhatna, illetve akkor is, ha nem billentyű betegség miatt készül a CCTA, és információ szükséges a billentyű állapotáról. Kutatásaink alapján elmondhatjuk, hogy a szívbetegségek diagnosztikájában nem feltétlenül szükséges megelégedni egy vizsgálómódszer eredményeivel, mivel a technika fejlődésével lehetőség nyílt további képalkotó eszközök segítségével a lehető legmegbízhatóbb diagnózis felállítására.

As cardiac imaging techniques evolve, so do our diagnostic and therapeutic tools. We studied two large groups of patients. In patients with acute coronary syndrome, we examined how to promote the success of revascularisation, and in patients with severe aortic stenosis (SAS), the focus was on how cardiac CT can provide additional information to echocardiography. In the first part of our investigation, the flow changes of the culprit segment before and after the intervention in STEMI and NSTEMI patients using 3D reconstruction were investigated. Based on the results, several characteristics of the culprit region can determinate the outcome of the revascularization: the greater the diameter and area at the narrowest point, the lesser chance there is to have improved flow (timi frame count – TFC) after the intervention. Based on these results, in the catheterization laboratory with a specialized software, in a few minutes one can get 3D coronary parameters, and with the TFC measurements possible success of the revascularization can be predicted. In those cases, when the post-in intervention flow decrease significantly (TFC >3), or the minimal lumen diameter and area are „less” narrow, than GP IIb/IIIa receptor inhibitor might have a positive effect on the flow. In the second part of the research, patients with normal and significantly diseased aortic valve have been investigated with CCTA, registration the contrast densities in the Valsalva sinus and the ascending aorta. In both groups, for all 12 regions, the densities were significantly higher in the central aortic jet area. In the SAS group, in all 12 regions the densities were significantly lower, and most of the perivalvular densities showed good correlation with the aortic valve opening area by echocardiography, highlighting one region that provided significant correlation with all echocardiography parameters. In those cases, when the severity of the aortic valve stenosis is not clear, CCTA can be and adjunctive investigation, or can provide details about the aortic valve in cases when the indication of CCTA is not of valvular. Based on our investigation, it can be concluded, that in the diagnosis of heart disease one should not necessary be satisfied with a single investigation method. With the rapid improvement of medical soft- and hardware, it became possible to apply more imaging method the secure the most accurate diagnosis.