Trippó Sándor A tanúságtétel játékmódjai a képregényben: A keletnémet múlt színrevitele a kortárs német képregényes irodalomban

Az értekezés középpontjában a keletnémet múlt kortárs képregényes feldolgozásának vizsgálata áll. A kultúratudományi emlékezetkutatás alapvetéseiből kiindulva a dolgozat részletesen foglalkozik a rendszerváltás előtti múlt különféle tudományos értelmezési kereteivel, részletesen bemutatva és cáfolva a lengyel szociológus Piotr Sztompka felvetését, miszerint az 1989/90-es években bekövetkezett társadalmi-politikai átalakulás kulturális traumaként volna értelmezhető. A dolgozat különös figyelmet szentel a tanúságtétel kulturális gyakorlatának és foglalkozik a keletnémet múlthoz kapcsolódó szemtanúság jellemzőivel és mediális megjelenési formáival. A dolgozat szerzője a közelmúlt eseményeit feldolgozó kortárs német nyelvű képregényre a kulturális emlékezet sajátos médiumaként tekint, mely egyszerre őrzi egy adott kor látásmódját és erősít meg ezáltal kanonizált értelmezéseket (Speichermedium) azonban egyúttal pedig lehetőség ad arra is, hogy egy emlékező közösség a közelmúlt megítélésével kapcsolatban vitákat folytathasson (Zirkulationsmedium). Ez a tulajdonsága pedig alapul szolgálhat arra, hogy megfigyeljük az emlékezetkultúra változásait és országismereti-kulturális tartalmakat közvetítsünk ezekkel a történetekkel. Az értekezés csatlakozni kíván a német nyelvű képregénykutatás jelenkori vitáihoz és eredményeivel a faktuális/dokumentarista elbeszélés képregényes formáinak vizsgálatához járul hozzá. Az értekezés elemzései a képregényirodalom német nyelvterületen graphic novelként meghonosodott, önálló kötetben és nem folytatásokban megjelenő, lezárt szerkezetű és többnyire önéletrajzi ihletésű elbeszéléseire helyezi a hangsúlyt. A képregény e fajtájának körülhatárolásáról folytatott elméleti viták áttekintését követően Susanne Buddenberg, Thomas Henseler, Kitty Kahane és Birgit Wehye alkotásainak szoros olvasatával a dolgozat a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen módon tükröződnek a kortárs német képregényirodalom közelmúltat bemutató alkotásaiban azok az értelmezési módok, melyek a keletnémet múlt és a német rendszerváltás megítélését napjainkban alapvetően meghatározzák? Milyen elbeszélői eljárások révén jeleníti meg a képregényirodalom a keletnémet múlttal kapcsolatos tanúságtételt? Milyen különféle módon használják fel a képregényes elbeszélések a tanúságtétel kulturális gyakorlatát? A dolgozat második része pedig az ezekre a kérdésekre adott válaszok alapján a keletnémet múltat megjelenítő képregények tudásátadásban betöltött szerepét vizsgálja. Itt elsősorban a képregény egyetemi és nyelvórai hasznosításának elméleti vonatkozásai kerülnek előtérbe, valamint a szerző saját képregényes szemináriumának tapasztalataira reflektál.

Sándor Trippó Bearing Witness in Comics: Representations of the East German History in Contemporary German Graphic Novels

This work analyzes the various ways in which contemporary graphic narratives explore and represent the East-German past. Drawing on essential insights from recent cultural memory studies, the dissertation reviews conceptual frameworks which have been developed to describe and frame the postwar East German past in scholarly discourses. Furthermore, the paper discusses in detail and debunks a controversial model which was put forward by the Polish sociologist Piotr Sztompka and which proposes that the social and political transformations of 1989/90 may be categorized as a cultural trauma. Special attention is paid to the cultural practice of testimony and the dissertation provides a critical overview of specific features and mediatized forms of expression regarding the East German past. Contemporary German graphic narratives which represent the East German past are considered as a peculiar medium of cultural memory: Such comics preserve and reflect views and values of a certain age and thus reproduce canonized perspectives (Speichermedium); at the same time, these narratives enable a community of shared memories to discuss and to test a great number of sometimes contradicting interpretations (Zirkulationsmedium) as well. The latter characteristic may be used to highlight changes within memory cultures and to convey historical, social and cultural information in educational contexts. The dissertation wishes to contribute to current discussions in the German language comics studies and to offer new insights into the factual/documentary forms of comics. The project focuses on a particular form of graphic narration which is oftentimes labeled in German-speaking countries as graphic novel. This controversial term is used to refer to mainly autobiographically inspired stories which are published not in installments, but in a single volume. Following a brief overview of conflicting definitions of this genre, the dissertation provides an extensive analysis of selected comics by Susanne Buddenberg, Thomas Henseler, Kitty Kahane and Birgit Wehye; the central questions are as follows: How do contemporary German historical graphic narratives reflect the prevailing modes of representation and interpretation which are currently being applied to signify the East German past in mainstream discourses? What specific narrative techniques are employed to represent the cultural practice of testimony with respect to the legacy of the German partition? How is this cultural practice recycled and redefined in the selected graphic narratives? Based on the answers to these questions, the second half of the dissertation illuminates how graphic novels dealing with the East German past may be used to convey cultural and historical knowledge. This concluding section summarizes some theoretical assumptions about using graphic narratives in university courses and in language teaching; moreover, it delivers a critical reflection and evaluation of the author’s own teaching experience with comics.