Elsősorban olasz és USA-beli források a jövő biomassza-ipar egyik kulcsnövényének az arundót (Arundo donax L.-olasz nád) tekintik, mely dekaploid faj kitüntetett szerepét elsősorban nagy biomassza produkciójának (klímától és csapadéktól függően 20-100 tonna/ha száraztömeg), kiemelkedő energia mérlegének, nagyfokú ökológiai, alkalmazkodó képességének és a kiváló cellulóz minőségének köszönheti. Az arundó biomassza-növényként való elterjedését eddig a hatékony ipari szaporítási módszer hiánya akadályozta. A növény klónszaporításában az áttörést a University of South Carolina és a DE AGTC tíz éve tartó kutatási program eredményezte. A szomatikus embriógenezis eredetű, syn-plant technológiával előállított, un. szintetikus palánták üzemi előállítása napjainkban lehetővé teszi arundó biomassza ültetvények telepítését. Kutatásaim fő célja a DE AGTC Biomassza Bemutató Kertben kisparcellás elrendezésben 2010-ben telepített, szintetikus arundó állomány termesztéstechnológiai elemeinek vizsgálata, valamint a biomassza-produkció értékelése öntözetlen szántóföldi körülmények között. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kisparcellás arundó állomány az első két évben összesen 66 száraz tonna/ha biomasszát eredményezett öntözés, műtrágyázás, növényvédelem, vegyszeres gyomirtás nélkül. Azt tapasztaltuk, hogy sem a tenyészidőszak végén, sem a nyugalmi időszakban történő betakarításnak nem volt hatása az arundó télállóságára, továbbá a késő tavaszi (2012.05.08.), egy éjszakán mért, -8 oC fagynak nem volt terméscsökkentő következménye. A második évben átlagosan 28 db hajtás/tő keletkezett, továbbá a 4 méteres magasságot is meghaladó állomány szár-levéltömeg aránya 2,2:1 volt. Az eddig elvégzett kísérleteink azt bizonyítják, hogy a biotechnológiai úton előállítható szintetikus arundónak, mint alacsony energia-bevitelű, ökológiailag is megalapozott növénynek a jövőben gyakorlati szerepe lehet, pl. a zöldenergia-előállításban, a zöld-kémiában, és különösképpen a széndioxid egyensúly javításában.