Kutatásaimmal, valamint ezen dolgozatommal a méhészet és a meteorológia, klimatológia témakörének elemzéseit tűztem ki célomul. A dolgozatom nagy hangsúlyt fektet a két szakterület kapcsolatának, illetve összefüggéseinek vizsgálatára, amelyekhez főként statisztikai módszereket alkalmaztam. A szembeállítás alapját a méz, mint agrárproduktum és az időjárás, éghajlat jelentette, hiszen ezek a tényezők határozzák meg legjobban egy méhész feladatköreit. Dolgozatommal azt szerettem volna megvizsgálni, hogy ezek a tényezők számtanilag hogyan értelmezhetők, illetve bizonyíthatók. Tanulmányom forrását jelentette a méhészet mesterségének alapját képző 3 mű (Őrösi,1957 ; Faluba, 1983 ; Ruff, 2008 ), melyek ugyancsak foglalkoznak ezen kapcsolat elemzésével, ámbár egy másik megközelítésből, továbbá bepillantást nyújtok egy méhész beszámolóján keresztül a szakma fortélyaiba 3 év példáján, amelyet meteorológiai értékeléssel is kiegészítettem. Ezen értékelések során képet kaphatunk arról, hogy ennek az ágazatnak mi számít fontos, értékes és főként mérvadó információnak egy időjárásjelentés alkalmával. Ezen vizsgálathoz Debrecen környéki terültet választottam, amelynek megvizsgáltam környezeti adottságait, mind az elhelyezkedést, mind a meteorológiai tényezőit és összegyűjtöttem a Debrecenre vonatkozó paraméterek sajátosságait. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a meteorológiai paraméterek megváltozása (legfőképp a hőmérséklet és a szél), illetve az éghajlat átalakulása befolyással van a méhészetileg fontosabb időszakokra, illetve a méz mennyiségére. Befejezésképp, véleményem szerint ezen kutatás még sok lehetőséget vet fel, melyek közül legkiemelkedőbb egy modell megalkotása lenne, amely nem csak a méhészek munkáját könnyítené meg, hanem klímatörténeti vizsgálatokra és az éghajlatváltozás értékelésére is alkalmas lenne.