Dolgozatomban két épülettípus megjelenítésének lehetőségét vetem fel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi falu épületegyüttesében a bányászat és az ipari munkásság életmódjának és lakáskultúrájának bemutatására. A dolgozat elején foglalkozom a magyar bányászat szerepével és típusaival a 20. század folyamán, majd hazai és nemzetközi szinten áttekintem a szakirodalmat, amelyben elhelyezem a magyar bányászat és munkásság kutatását. Ismertetem a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttesének meglévő koncepcióját, valamint az utóbbi évtizedekben a munkásság lakáskörülményeiben bekövetkezett változásokat. Módszertani szempontok alapján végigvezetem az épületek kiválasztása során a muzeológiai bemutatás felmerülő kérdéseit. A szakirodalom alapján javaslatokat teszek a bemutatás idejére és a kiválasztás helyszínére, valamint végigtekintem azokat a tényezőket, amelyek befolyással lehetnek az épületek kiválasztására. Dolgozatommal nem célom pontosan meghatározni azokat az épületeket, amelyek a múzeum leendő tájegységébe kerülnek. Munkámmal csupán lehetőségeket szándékozom megjeleníteni épülettípusokra, amelyek alkalmasak a bányászat és munkásság életmódjának szemléltetésére. A szabadtéri néprajzi múzeumok szerepének megváltozásával, valamint az életmód-múzeummá válással különösen fontos és helyénvaló a parasztság ipari munkássá válásának múzeumi bemutatása, valamint egy olyan csoport életmódjának megjelenítése, amely az iparosodás következtében a század folyamán és már azt megelőzően is az egyik legnagyobb hatással volt a társadalom életére.