The increasing prevalence of diabetes has become one of the most important and challenging health issues in the world. The increase in the prevalence of diabetes in most regions of the world is paralleled by rapid economic development. We aim to investigate the relationship between increasing economic growth and diabetes prevalence. We are seeking answers whether the Kuznets hypothesis is true or not, such as economic growth is a cure for certain health problems, in this case diabetes. Our analysis was based on aggregated data from the European Health for All database (HFA-DB). We fitted second-order curves and calculated coefficients of determination. In all the countries diabetes prevalence has increased over the analyzed period, in line with the increase in GDP per capita. The coefficient of determination ranged between R2=0.95 and 0.81. Our analysis shows a correlation between GDP and diabetes prevalence. Portugal and the Czech Republic had significantly higher prevalence of diabetes compared to countries with similar economic development, while Turkmenistan, Greece, Kazakhstan and Iceland had significantly lower prevalence. Close attention should be paid to countries that have experienced a decline in diabetes prevalence to avoid the increasing economic burden. Research is needed to investigate the effects and circumstances led to lower diabetes prevalence despite high GDP per capita, so the increase in economic welfare is not associated with an increased prevalence of diabetes.

A cukorbetegség világszerte egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent, előfordulásának növekedése pedig gyakran együtt jár a gyors gazdasági fejlődéssel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a gazdasági jólét és a diabétesz közötti kapcsolatot, valamint megvizsgáljuk, igazolható-e a Kuznets-hipotézis, miszerint a gazdasági növekedés egyes egészségügyi problémákra is gyógyírt jelenthet – jelen esetben a cukorbetegségre. Elemzésünk a European Health for All (HFA-DB) adatbázisán alapult, ahol az aggregált adatok feldolgozása után másodfokú görbéket illesztettünk és determinációs együtthatókat számoltunk. A vizsgált országokban a vizsgálati időszak alatt mindenhol nőtt a cukorbetegség előfordulása, párhuzamosan az egy főre jutó GDP növekedésével. Ez a tendencia a Világbank által magas, felső-közép és alsó-közép jövedelmi kategóriákba sorolt országokban egyaránt érvényesült. A determinációs együtthatók R²=0,95 és 0,81 között mozogtak, ami erős korrelációt jelez a gazdasági teljesítmény és a diabétesz prevalenciája között. Hat ország – Portugália, Csehország, Türkmenisztán, Görögország, Kazahsztán és Izland – esetében az átlagtól való szignifikáns eltérést figyeltünk meg. Portugáliában és Csehországban a cukorbetegség előfordulása lényegesen magasabb volt, míg a másik négy országban alacsonyabb volt a gazdasági fejlettséghez képest. Különös figyelmet érdemelnek azok az országok, ahol a diabétesz aránya csökkenő tendenciát mutatott – ezek példaként szolgálhatnak más államok számára a gazdasági teher mérséklésében. Jövőben érdemes kutatásokat végezni annak feltárására, hogy a magas GDP ellenére milyen társadalmi, környezeti vagy egészségpolitikai tényezők járulnak hozzá ehhez a kedvező alakuláshoz. Lényeges cél, hogy a gazdasági gyarapodás ne járjon együtt a cukorbetegség terjedésével, hiszen ez a betegség jelentős anyagi és egészségügyi terhet ró nemcsak az államra, hanem az egyénekre is – a betegek egészségügyi kiadásai átlagosan kétszer-háromszor magasabbak, mint azoké, akik nem érintettek..