Vizsgálataim során arra kerestem választ, hogy vannak-e, és ha igen, milyen regionális különbségek a lakosság életmódjában, egészségkultúrájában, egészségi állapotában és ezek a szocio-ökonómiai státusszal, az anyagi helyzettel, a munkalehetőségekkel milyen összefüggést mutatnak. Külön vizsgáltam, hogy a regionális egyetemi központok gyakorolnak-e hatást az egyén egészségkultúrájára. Felmérést végeztem Debrecenben és Pécsett. A két érintett régió – Észak-Alföld és Dél-Dunántúl – adatait elemeztem az elérhető, elsősorban KSH adatbázisok, a témához kapcsolódó megjelent tanulmányok, valamint a kitöltött kérdőívek válaszainak feldolgozásával. Az egyes faktorok között összefüggések vizsgálatát Lisrel modell alkalmazásával végeztem el. Az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiók példáján regionális dimenziókban sikerült kimutatni a mindenkori gazdasági-társadalmi viszonyok, a hátrányos helyzet, az elmaradottság és a foglalkoztatási gondok közötti szoros kölcsönhatásokat, s ezzel összefüggésben bizonyítani az egészséges életmód iránt megnövekedett igények, az egészségkultúrát pozitívan befolyásoló képzési tartalmak és tevékenységek harmonizációjának szükségességét. Az értekezésben elvégzett empirikus vizsgálatok eredményeként igazolódott, hogy a regionális versenyképesség szempontjából kiemelkedően fontos jelentőséggel bírnak a humánerőforrás minőségét meghatározó szempontok, melyek közül kiemelendő az egészségkultúra, a népesség egészségi állapota, az életmód és az életminőség. A kutatás rámutatott, hogy a regionális nagy egyetemi központok jelentős hatást gyakorolhatnak a lakosság egészségkultúrájára, ezáltal hozzájárulhatnak az egészséges életmód fontosságának szélesebb körben történő megismertetéséhez és elfogadtatásához. My examinations were aimed at identifying whether there are regional differences in the lifestyle, health culture and health condition of the population and if so, what these are, as well as identifying the relationships with socio-economic status, financial condition and employment opportunities. I separately examined whether regional university centers have an impact on the health culture of the individual. I carried out surveys in Debrecen and Pécs. I assessed the data of the two affected regions, the North Great Plain and Southern Transdanubia, using primarily the accessible HCSO databases and studies published in relation to the topic, as well as processing completed questionnaires. I applied the Lisrel model to examine relationships among the individual factors. Close relationships were proved through the samples of the North Great Plain and Southern Transdanubia in regional dimensions among the prevailing social-economic conditions, the disadvantageous situation and employment problems and the increased need for a healthy lifestyle, training contents with a positive influence on health culture and the need for harmonizing activities. The hypothesis, that significant aspects in regional competitiveness, determine the quality of human resources, including health culture, health condition of the population, lifestyle and issues, were proved as a result of empirical research. Empirical examinations proved that large university centers can play a significant role in the health culture of the population, thus they could contribute to disseminating information and public acceptance of the importance of a healthy lifestyle.