Az infláció érzékelése és mérési módszerei

Abstract

Az elmúlt néhány évtizedben a statisztikai adatokkal kapcsolatban egyre nagyobb figyelmet kap a minőség szerepe. Ez a trend a világjárvány és a jelenlegi instabil gazdasági helyzet hatására még inkább felerősödött. A pandémia okozta lezárások és korlátozások drasztikusan megváltoztatták a háztartások fogyasztási szerkezetét. Az intézkedések okozta változások a statisztikai hivatalok számára lényegesen megnehezítették a minőségi adatgyűjtés menetét, ezzel szemben az emberek számára egyre fontosabb, hogy pontos, egyszerűen értelmezhető és rendszeresen frissülő adatokat közöljenek számukra. A mai közgazdaságtan egyik legfontosabb makrogazdasági jelensége a fogyasztói árak alakulása. Az árindexek módszertana állandó vita tárgyát képezi, hiszen folyamatosan változnak az igények, a gazdasági háttér, illetve a XXI. század technikai fejlődése, ami során teljesen új termékek jelennek meg. A dolgozatom első felében bemutatom, hogy a statisztikai hivatalok által használt hivatalos mérési módszereknek milyen korlátai vannak az árak növekedésének pontos mérésében. Kiindulási pontként a Boskin-bizottság 1996-os jelentésében összefoglalt inflációs torzításokat vettem. Megnézem, hogy ezek a torzítási hatások az idő előrehaladtával hogyan változtak, továbbá összegzem, hogy a 21. század technológiai fejlődése és a világgazdasági eseményei milyen további kihívásokat jelentenek az infláció mérésére. Dolgozatom második felében egy empirikus kutatáson keresztül mérem fel a fogyasztók pénzügyi alapismereteit, inflációs érzékeléseit és az inflációs várakozásait. Kutatásom során célom, hogy megismerjem a fogyasztók inflációs kilátásait, illetve választ akarok kapni arra, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolhatják a fogyasztók által érzékelt inflációt és a rövid távú inflációs várakozásokat. A primer kutatásom során a kérdőíves felmérés módszerét választottam. Kérdőívem első részében a válaszadók általános pénzügyi ismereteit mértem fel egy általam kialakított teszt segítségével. Ezután a kitöltőknek az általuk érzékelt inflációról és a rövid távú inflációs várakozásaikról kellett beszámolniuk. A teszt a szociodemográfiai jellemzők felmérésével zárult. Eredményeim alapján elmondható, hogy szinte az összes demográfiai tényező szignifikáns hatással volt a válaszadók inflációs kilátásaira, míg az általános pénzügyi ismeretek kapcsolata az inflációs becslésekkel kevésbé volt egyértelmű.