Az élőlények, azon belül a kártevők terjedése egy természetes folyamat, amit a különböző emberi tevékenységek jelentősen felgyorsítottak és globális méretűvé tettek az elmúlt évszázadban. A folyamatosan változó klimatikus tényezők és a nemzetközi kereskedelem jelentős kihívások elé állítja az embert növényegészségügy szempontjából. A folyamatos áruszállítás lehetővé teszi a kártevők számára, hogy számukra új és eltérő klimatikus adottságokkal rendelkező földrészekre telepedjenek és olvadjanak be, valamint nyomást gyakoroljanak az ottani ökoszisztémára. 2013-ban hazánkba is hasonló módon kerülhetett be az ázsiai márványospoloska különféle szállítmányok és rakományok által. A terjedőképessége rendkívül jó, ebből adódóan 2018-ra már az összes megyénkben fellelhető volt. A jelenléte az ember számára rendkívül zavaró, főleg nagyobb városokban mint például Debrecenben, főleg ha a tápnövényei közül sok megtalálható az adott környéken. Az ázsiai márványospoloska egy rendkívül polifág faj, azaz rengeteg tápnövény közül tud kedvére válogatni. Kelet-Ázsia több országában őshonos fajról van szó, mely előszeretettel károsít különböző gyümölcsfákat és más mezőgazdasági növényeket egyaránt. Hazánkban csak néhány éve ismert, ezért a róla rendelkező információ rendkívül csekély viszont ahhoz, hogy megfelelően tudjunk ellene védekezni, több információra van szükségünk. A védekezés nem lehetetlen, ugyanis Kínában és Japánban már sikeresen alkalmazzák a Trissolcus nemzetség fémfürkész fajait. Itthon természetes ellenségei közé a pókok és hangyák tartoznak, előbbi jelentősen képes a poloskák általi nyomást levenni az emberek válláról. Telelés kezdetekor, általában október végén célszerű a mesterséges telelőhelyein megakadályozni az áttelelését. Ilyen helyek például a zárt lépcsőházak, kerti tárolók és egyéb fűtetlen, de széltől védett épületek. Kutatásom célja az volt, hogy széles körben megismerjem és prezentáljam, valamint bővítsem a faj tápnövényköréről rendelkezésre álló információinkat. A 2020 nyarán végzett kutatásom alkalmával Debrecenben és Nyíregyházán gyűjtöttem adatokat urbán és szuburbán területeken. Ezen adatok alapján megállapítottam egyes fás szárú növényfajok Tápnövény Preferencia (Host Plant Preference - HPP Index) értékét, mely 0 és 3 közötti értéket vehet fel, attól függően, hogy a poloska milyen formában van jelen a növényen és milyen tevékenységet végez. A vizsgált fajok közül a leginkább preferált fajokat külön kiemeltem (HPP átlag ≥2). A 32 feljegyzett lehetséges tápnövény fajok száma 43 volt vizsgált területeimen. Az adatok alapján megállapítottam, hogy mely fafajok voltak a leggyakrabban fellelhetőek a vizsgált területeken, illetve külön figyelmet fordítottam arra, hogy őshonos, esetleg behurcolt fajról van szó. A területek fajgazdagságát tekintve külön prezentáltam, hogy egyes vizsgált területeken hány növénycsalád található meg.