Dolgozatomban – elsősorban az alulról építkezés szemüvegén keresztül– mutatom be a vidékfejlesztés intézményrendszereit, a tervezés folyamatát, lehetőségeit. Azért a Borsod-Torna-Gömör Helyi Közösséget választottam esettanulmányom elkészítéséhez, mert lakóhelyem, illetve munkahelyem a Helyi Akciócsoporthoz köt és számomra fontos, hogy az a térségben élő emberek hogyan gondolkodnak a vidék jövőjéről. Úgy gondolom, hogy az 1991-től működő Leader program teret ad a helyi és a külső erők kölcsönhatásának. Fontosnak tartom kiemelni, hogy munkámban a Leader hét alapelvét figyelembe véve, a sikerességéhez fontos lenne, hogy a helyi szereplők jól informáltak és aktívak legyenek, megvalósuljon a többszintű kormányzás. Véleményem szerint jobban be kell vonni az érintetteket a tervezésbe, a tanulási folyamatba, az értékelésbe és az eredmények terjesztésébe is. Jelentősen elősegítheti a társadalmi tanulás folyamatát, a helyi fejlesztési kapacitás építését, a közösségek fejlesztését és alátámaszthatja a program értékei és a bevezetett gyakorlatok közötti összhangot. Az ÚMVP sikerének kulcsa, hogy a térségben elindult fejlesztések jól átgondoltak, megvalósíthatóak és fenntarthatóak legyenek. A vidékfejlesztés jelenlegi rendszerében dolgozó szakemberként elmondhatom, hogy a térségben a vidék szereplői felnőttek a feladathoz, de még mindig problémaként említeném meg a potenciális pályázók körében, hogy nem dolgoznak előre a pályázattal, mert tudják, hogy úgyis változni fog a kiírás az utolsó pillanatban is, aki pedig összedobja a rendelkezésre álló egyetlen hónap alatt, azé általában gyenge minőségű lesz és hiányos. Ennek eredményeképpen látszik, hogy sok támogatást, pályázatot alapból el kell utasítani. A hazai politikai viszonyok változása a LEADER átszerveződését is maga után vonhatja. A HACS szervezeti felépítése is sok helyen veszélybe kerülhet, hiszen minden egyes tag közvetlen előnyt vár, de erre nincs lehetőség. Érdektelenné válnak, nehéz döntésképes közgyűlést összehívni az egyesületek esetében. Félő, hogy a nonprofit szervezetek nem lesznek képesek előre megfinanszírozni a projekteket. A HACS-ok számára nehéz a kamatok finanszírozási hátterét megteremteni, mely a puszta fennmaradásukat is veszélyezteti. A nem megfelelően, nem eléggé aprólékosan kidolgozott pályázatok megvalósíthatósága kérdéses. Kérdés, hogy a célterületek által generált eredmények jók lesznek-e. Főleg a nagyobb akciócsoportok több feladatot is képesek lennének ellátni. HVI-HACS viszonyokat rendezni kell. Szükség van újabb HVS felülvizsgálatra, ügyfélbarátabb ügyintézésre és elektronikus pályázatbenyújtásra. A HACS-ok szerepe a rendelkezésre bocsátott források túlnyomó hányadának lekötésével és a delegált feladat átruházás következtében a III. tengely vonatkozásában alapvetően a pályázatok értékelésére és nyomon követésére csökkent, a IV. tengely esetében arányában nagyobb, összegében kevesebb forrás áll rendelkezésre a következő pályázati időszakra. A források lekötése 2010-ben megtörténik, a beruházások 2012 végéig tervezhetően befejeződnek, a fenntartási időszak így várhatóan 2017-2018-ig tart. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a meghirdetett célok mentén részlegesen teljesül csak, aminek oka a kiírások és az alkalmazások sablonossága. A vidéket pozitívan érintő hatás érdekében minimálisan szükséges a források újbóli feltöltése és a célterületi kiírások helyi sajátosságokhoz, helyi felelősséghez kötött szabadabbá tétele. A vidékfejlesztést biztosító, így felhasználható forrásokat a 2006-2013 maradék forrásainak átrendezésével, a 2014-2020 időszak megelőző tervezésével meg kell növelni. A LEADER kapcsán jelenleg egy tanulási folyamat részesei vagyunk, ezért nagyon fontos, hogy legyünk türelmesek és megértők egymással szemben