1. Absztrakt

   Az utóbbi évek, talán legnagyobb hatású globális eseménye, a Covid19 pandémia felbukkanása, mely a drámaian sok emberáldozat mellett, közvetve vagy közvetlenül, szinte az élet minden területén hatással volt ránk. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam ennek a világjárványnak a gyógyszeriparra gyakorolt hatásait, a borostyánlevél hatóanyagú köptetők kereskedelmi fogyásán keresztül, feltárva a vírus okozta, korábban nem ismert problémákhoz való alkalmazkodást, vásárlói szokások változását, és a magyar gyógyszeripar teljes átrendeződését. Az adatokat az IQVIA egészségügyi információs technológia és a klinikai kutatás kombinált iparágait kiszolgáló multinacionális vállalattól vásárolt adatbázisból nyertem, melyhez hozzáférést a munkáltatóm biztosított számomra. Ebben az adatbázisban 2018 januárjától-2022.januárjáig, havi bontásban elemeztem az országosan eladott dobozok számát. A kapott eredményekből látható, hogy a vírus kitörésekor egy drasztikus visszaesés volt tapasztalható az eladási számokban, melynek a "kiheverése" hónapokat vett igénybe, viszont a gyógyszergyártók tudtak alkalmazkodni az új kihívásokhoz és igényekhez, így 2021 szeptemberére újra emelkedés volt tapasztalható az eladásokban, ezenfelül, néhány hónapban, a vírus előtti számokat is sikerült meghaladni. Ezek alapján elmondható, hogy egy globális átalakulás történt a piacon, ami előrevetít további, a 21. századra jellemző trendek egyre nagyobb mérték implementálását.

2. Bevezetés

Gyógyszeriparban dolgozó tudományos munkatársként, magam is figyelemmel tudom követni a világot érintő gazdasági, politikai, és az emberi egészséget alapvetően befolyásoló epidemiológiai történések, és azok pozitív vagy negatív hatásait, a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, étrendkiegészítők mindennapi forgalmában. Ezek közül a 2019-ben kirobbanó koronavírus-járvány talán az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pandémiájaként, nem csak az átlagemberek hétköznapjait változtatta meg gyökeresen, hanem rengeteg gazdasági vonzatai között, az egészségügy és az azzal szorosan összeköttetésben levő gyógyszeripart is. Kutatásom célja az, hogy külön figyelmet fordítsak ennek a világjárványnak a gyógyszeriparra gyakorolt hatásaira, a borostyánlevél hatóanyagú köptetők kereskedelmi fogyásán keresztül bemutatva és feltárva a vírus okozta, korábban nem ismert problémákhoz való alkalmazkodást, vásárlói szokások változását, és ezáltal a magyar gyógyszeripar teljes átrendeződését. Dolgozatomat két fő részre osztottam: az egyik egy elméleti áttekintés, a másik pedig a már említett adatbázis vizsgálata. Az elméleti áttekintésben, a korábbi hazai és külföldi szakirodalom segítségével bemutatom a magyar gyógyszeripart, és elhelyezem az egészségügyi ellátásban. Ismertetem a vényes és vény nélküli gyógyszerek közti alapvető különbségeket, prezentálom a felsőlégúti panaszok élettanát, és pozícionálom a borostyánlevél hatóanyagot, mint köptetőt, hurutoldót. A primer kutatásom pedig a hazai köptető piacot veszi górcső alá. Ennek oka az, hogy a mindennapi munkám része, egy borostyánlevél hatóanyag tartalmú köptető szer ismertetése orvosoknak, illetve gyógyszertáraknak, továbbá a gyógyszertári forgalmazásának felügyelete, eladási számok, piaci részesedés növelése. Vizsgáltam az eladások számait a vírus előtt, közben, és után, majd ezeket összehasonlítom a saját munkáltató, forgalmazó cég által használt marketing és egyéb kereskedelmi tevékenységekkel, kampányokkal, stratégiákkal, konklúzióként levonva ezek eredményességét, a már említett körülmények viszonylatában. A dolgozat végén téziseimmel és javaslatokkal vázolom az általam eredményesnek vélt gyógyszergyártói-, és forgalmazói marketingstratégiát az általam vizsgált piaci területen.

2.1. Gyógyszeripar története Magyarországon Magyarországon a gyógyszeripar több évtizedes múltra tekint vissza, azonban jelentős fejlődés az I. világháború után volt kimondottan megfigyelhető hazánkban. Az 1920-as évek után látványosan fejlődő iparág hamar piacvezető lett a szomszédos államok között, illetve világviszonylatban tekintve is kedvező helyet foglalt el a ranglistán. 1925-re a hazai gyógyszergyárak már nem csak a belföldi piacot uralták, de komoly exportőrök is voltak. (Fehérvári 2009). Ezekben az évtizedekben a gyógyszeripari termékek jelentették a magyar ipari export nagyrészét, viszont az európai export növelését állami szerződések, és korlátozások nehezítették, ezért a tengerentúli piacok voltak a főbb célok. Ennek a folyamatnak legfontosabb szereplője, hazánkban Richter Gedeon volt. Richter 1908-1932 közötti időszakban, több mint 50 képviseletet hozott létre, több mint 100 országban, melyek közül több leányvállalattá fejlődött, többek között Budapesten, Milánóban, Rio de Janeiróban, Mexikóban és Belgiumban. A vállalkozás folyamatosan növekedett, 1926-ban a gyárnak már közel 100 gyógyszer-specialitása volt, főleg organoterápiás készítmények (Fehérvári 2009). Közben újabb gyógyszergyárak is alakultak hazánkban. 1927-ben Kabay János gyógyszerész, megalapította az Alkaloidát. A feleségével kidolgozott morfin közvetlen kivonására alkalmas módszerük feltalálásával megkezdődött Magyarországon a morfingyártás. A kezdetekben komoly anyagi gondokkal küszködő gyár, végül 1930-ban kapott állami támogatást. Ámde, az igazi sikert, az úgynevezett száraz eljárás hozta, melyet 10 országban is szabadalmaztak. 1924-től az új gyógyszerkutatások is nagy sikereket hoztak, legfőbbképp a Chinoin gyárnak, mely a ma is létező Novurit (diaretikum) felfedezésével, meghatározó szereplővé tette a céget hosszú időre, de -érdemes megemlíteni a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-t is (Fehérvári 2009). A második világháború után, mint sok másik területen, a fő cél az újjáépítés volt. Illetve, számottevő változásokat hozott az államosítás. Ennek az időszaknak talán az egyik legnagyobb felfedezése a Penicillin volt, melyet később további antibiotikumok követtek. Fellendültek a gyógyszerkutatások is a gyógyszergyárakban, illetve a már meglévő gyártás technológiák felülvizsgálata, fejlesztése. Az 1990-es évek tetőtől-talpig felforgatta a magyar gyógyszeripart. A külföldi gyógyszergyárak rendkívül agresszívan törtek be a magyar piacra, ezáltal a magyar cégek egyre kevésbé bírták a versenyt a gazdag nyugati konkurensekkel, végül vagy privatizálták őket (Chinoin, Biogal), vagy regionális multinacionális társasággá alakultak (Richter). (Fehérvári 2009)

2.2. Az „egészség”, mint defíníció A WHO szerint: "Az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, szociális és mentális tényezők együttes állapota" (WHO 2006). A közgazdaságtan szerinti definíció pedig: "Az egészség olyan különleges "jószág", amelynek nincs ára, és semmi mással nem helyettesíthető." (Karner 2004). Az egészségi állapotot determinálni igen sok tényező által lehetséges, ám mérése csak nagyon specifikusan, és sok változóval lehetséges. Az egészséges élet helyettesítése sem az egyén, sem a társadalom szintjén nem kivitelezhető. Az egészség iránti kereslet igen rugalmatlan, megbetegedés esetén az adott személy bármennyit hajlandó megfizetni a gyógyulás érdekében (Lepp-Gazdag 2004). A lakosság egészségi állapotáért, a felelősség nem róható fel teljes mértékben az egészségügyi ellátásnak, ugyanis az egészségügy csak az egyik eleme az egészségünket befolyásoló négy fő tényezőnek. Ilyenek a genetikailag örökölt tényezők, a fizikai állapotunk és társadalmi elhelyezkedésünk, hogy milyen életformát képviselünk és hogy milyen mértékben vesszük hasznát az egészségügyi ellátásoknak (Kincses 1999). Ezeket a tényezőket, ha összehasonlítjuk, súlyuk ugyan változhat, de megállapítható, hogy az egészségügyi ellátás az a tényező, amely a legkevésbé van befolyással az egészségi állapotra össztársadalmi szinten a fejlett országokban (Kincses 1999). A szakma öngyógyításnak vagy öngyógyszerezésnek nevezi, amikor az emberek saját maguk mérik fel és döntik el, hogy mivel és hogyan kezeljék a saját maguk által felismert panaszokat. Ezek közé soroljuk a nem receptköteles gyógyszerek vásárlását és szedését, ami igen hatékony módszernek bizonyul mind a mai napig (Borjádi-Juhász, 2003). Effektivitását az a tény is növeli, hogy az emberek rengeteg időt és energiát spórolnak meg maguknak, azáltal, hogy egyszerű megfázásos tünetekkel, és egyéb apróbb panaszokkal nem várnak hosszú perceket a háziorvosi rendelőkben, az orvosok pedig több időt tudnak fordítani, és ezáltal minőségibb ellátást tudnak biztosítani, a komolyabb panaszokkal érkező betegeknek, való foglalkozásra, és az állami kiadások is csökkennek, mivel ha a beteg nem megy orvoshoz, és ezáltal nem vény köteles gyógyszert vásárol, nem kell támogatni a vásárlását (Borjádi-Juhász, 2003). A lakosságról elmondható, hogy ha gyógyszerre vagy egészségügyi tanácsra van szükség, akkor a nagy többség először egy gyógyszertárat keres meg és gyakran ezt már nem is követi orvos vagy egyéb egészségügyi szakember felkeresése. Egyre gyakrabban előforduló esemény, hogy az emberek az orvos megkerülésével, sokszor csak egy-egy reklám láttán vágnak „öngyógyításba”. Ilyenkor a patikus érdeklődése, javaslata roppant létfontosságúvá válik. Ezekben a helyzetekben a gyógyszerész az egyetlen ember, aki, mint szakértő közbenjárhat, ha a vásárló megfelelő egészségügyi tudás hiányában, a magán vagy hozzá közel álló egészségét kockáztató módon alkalmazza a reklámok vagy ismerősök által megismert termékeket (Major és társai, 2007). A reklámok általában fél perces hosszúságukkal rövidnek mondhatók, ezért egyetlen nézőpontból közelítik meg az adott problémát. Vagy egy figyelmet felkeltő „címkével” operálnak: „valóban gyors hatás”, vagy „máris vége a náthának” stb. Ha a vásárlók felületesen, egy-egy imponáló kijelentés alapján választanak, akkor gyakran megesik, hogy gyógyszer vagy a gyógytermék neve, hatása elfelejtődik, vagy akár teljesen összekeverik egy másik termékkel. Mivel a vásárlók nem elég megfontoltak, ezért gyakorta előfordul a túl- és/vagy félregyógyszerelés (Németh és társai, 2006). Egy Emelia P. Amoako által vezetett 2003-as kutatás alapján a betegségek 95%-át először vény nélküli gyógyszerekkel kezelik (Amakao és társai, 2003). A Family Practice című angol szakfolyóirat szerint, a vásárlók inkább látogatnak meg egy patikát és kérnek tanácsot az ottani gyógyszerésztől (61,1%), mint sem a saját háziorvostól, hogyha nem érzik túlságosan hevenynek a betegségét. A vizsgálat arra is választ adott hogy a megkérdezettek 11,3 %-a akkor is a gyógyszerész véleményére hajlik, ha nincs elég ideje egy háziorvosi találkozó megejtésére (Wazaify és társai, 2005).

2.3. Gyógyszergyártók csoportosítása

Kutatás és fejlesztési (K+F) tevékenység szerint, 3 csoportba soroljuk a gyógyszergyártókat és termékeiket:

1. originális gyógyszerek gyártói: Saját hatóanyag kifejlesztése mely elkészülés után szabadalommal védett (szabadalom ideje 20 év). Ezeket általában a tőkeerős, globális nagyvállalatok végzik ugyanis rengetek költséggel és idővel jár.
2. licenctermékek: Ebben az esetben a márkatulajdonos engedélyezi, hogy más vállalat gyártsa a szabadalmazott hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket a szabadalom lejárta előtt.
3. generikus gyógyszereket gyártó cégek: Ebben az esetben, a lejárt szabadalmú hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek gyártásáról beszélünk. Ezek a gyógyszerek az eredetivel egyenértékűek, ugyanaz az adagolásuk és erősségük, mint az eredeti terméknek (Lepp-Gazdag és társai 2005).

2.4. Gyógyszerforgalmazás feltételei

Ahhoz, hogy valaki gyógyszert forgalmazhasson, nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A gyógyszernagykereskedők szükséges permanensen forgalmazni minden olyan gyógyszernek, mely nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezik, mindezt egy biztonságos és könnyen ellenőrizhető folyamatos forgalmi és beszerzési szisztémán keresztül. "Nagykereskedelmi tevékenységet csak Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYIÉ) engedéllyel lehet folytatni" (2006. évi XCVIII. törvény). Ha úgy döntenek, a gyártók, saját gyógyszereikkel is végezhetnek nagykereskedelmi tevékenységeket. A patikák pedig többnyire 2-3 fő nagykereskedővel végeztetik a beszállítást, de ez patikánként változik (Lepp-Gazdag és társai 2005). A kiskereskedelemet a lakossági gyógyszertárak és fiókgyógyszertáraik jelentik. Azon körzetek, ahol ilyen kiskereskedelmi egység nem található, a háziorvosoknál elérhető egy-két nélkülözhetetlen termék. Külön kell kezelni a kórházilag üzemeltetett intézményi gyógyszertárakat, de ezen típusú patikákban is kivannak szolgálva a lakossági gyógyszerellátási igények is (Csépe 2008). A vény nélküli gyógyszerek, a gyógyszerkészítmények azon fajtája, amelyek téves vagy nem megfelelő használata nem jár súlyos egészségügyi károsodással, és az esetleges mellékhatások veszélye, nagyfokú túladagolás esetén sem jelentős, tehát nem igényelnek orvosi felügyeletet, recept nélkül is kiválthatók. Ezeket a termékeket a forgalmazása, nem kötelezett csak gyógyszertárakra, viszont ilyen esetben, az eladó nem nyújthat tájékoztatást a gyógyszerről, bármiféle felvilágosítást, csak orvos vagy gyógyszerész adhat. (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet)

2.5. A felsőlégúti betegségek élettani háttérösszefoglalója

2.5.1. Légzés

A légzés az a folyamat, amikor a szervezet és a környezet gázcseréje (külső légzés) megtörténik, így a sejtekben történő biológiai oxidáció során az oxigén vízzé és széndioxiddá (belső légzés) alakul. Magát a gázcserét a légzőrendszer végzi, majd a gázok transzportálásáért a vérkeringés a felelős.

A tüdő, mint szerv méretileg egyre csökkenő légutakból és ezek felületán található hámsejtekből, az ezeket átszövő érhálózatból és az egészet összefogó kötőszövetből és az egész rendszert védő immunsejtekből áll. A levegő iránya a külvilágból az orr-, szájüreg, garat, gége útvonalon (felső légutak) halad tovább a légcső (trachea) irányába, majd onnan válik ketté a két fő hörgő felé. (Ganong és társa 1990) A belélegzett levegőnek, a trachea után 20-25 kettéágazáson keresztül vezet az útja. Mindegyik elágazódásnál csökken az eredő bronchusok (hörgők) keresztmetszete, a bronchus teljes összkeresztmetszete pedig nő. A főhörgőktől távoli irányba haladva a bronchusokhoz érünk. Ezeknek a levegőcsöveknek a falában szakaszosan csökken a porc, és fokozatosan növekszik a simaizomelem mennyisége. A bronchiolusok falában már nem találunk porcot, ennek következtében az átmérőjük teljes mértékben a környezeti légnyomástól függ, tehát a légutak simaizomzatának összehúzódása és elernyedése jelenti a legmeghatározóbb tényezőt a légúti ellenállásban. (Fonyó 2011) A bronchiolusok még tovább ágazódnak, így jutunk a bronchiolus respiratoricusokhoz. Ezeknek a falában már egyáltalán nem találunk simaizmot, helyettük megjelennek a vékony falú kidülledések, ezeket alveolusoknak nevezzük. Az elágazódások közül, az első 16 pusztán vezető funkcióval rendelkezik, ezen a szakason nem történik gázcsere (vezető zóna), azonban a további elágazásban megtörténik a hematózis is (kicserélődési zóna). A vezető zóna nyálkahártyájában mucin és aktív folyadékszekréció is folyik. Ha a nyák összegyűlik, irritálja a légutak szenzoros receptorait, ezáltal egy reflexes köhögés inger alakul ki mely eltávolítja az ott felgyülemlett szekrétumot. (Fonyó 2011) A konkrét gázcsere a tüdőn belül az alveolaris térben történik, ahol a keringő vér találkozik az légutakban lévő gázzal és itt megy végbe az oxigén, a szén-dioxid és egyéb a gázban lévő anyagok kicserélődése. Ez a folyamat biztosítja a szervezet folyamatos oxigén ellátását és az anyacsere során képződött felesleges szén-dioxid leadását. A légcsere során váltakozva be- és a kilégzés történik, melynek során egy adott mennyiségű gáztérfogat cserélődik a tüdőben. Ez az állandó folyamat garantálja az állandó gázcserét azonban az alveolaris térben viszonylag konstans az gázösszetétel. Nyugodt állapotban, egy felnőtt ember minden levegővétel során, kb. 500 ml levegőt lélegez be, és nagyjából ennek megfelelő térfogatú levegőt fúj ki. Ezt, az egy levegővétellel ki-, és belélegzett levegő térfogatát nevezzük respirációs térfogatnak. Nyugalmi belégzést követően, egy erőltetett mély levegővétellel tovább tudjuk növelni a beáramló levegő mennyiségét, ezt nevezzük belégzési, vagy inspirációs rezervtérfogatnak (IRV). Nőknél ez átlagosan kb. 1900, férfiaknál 3100 ml-t jelent. Ugyanez a nyugalmi kilégzési után, egy forszírozott kilégzéssel nagyobb mennyiségű gázt tudunk eltávolítani, mint nyugalmi kilégzéskor. Ez pedig az úgynevezett kilégzési, vagy exspirációs rezervtérfogat (ERV). Középértéke nőknél 800, férfiaknál 1200 ml. (Fonyó 2011) A kilégzőizmok maximális aktiválása után is marad gáz a tüdőben: ezt nevezzük reziduális térfogatnak (RV). Nőkben átlagosan 1000, férfiakban 1200 ml. A légzésélettanban “kapacitás” -nak nevezzük az ismertetett térfogatok összeségét. Így a maximális belégzés állapotától a maximális kilégzésig kifújható gáz pedig a vitálkapacitás (VC). Ez a belégzési rezervtérfogat, a respirációs térfogat és a kilégzési rezervtérfogat összege. Átlagos értéke nőkben 3200, férfiakban 4800 ml. A totálkapacitás [TC (total capacity) vagy TLC (total lung capacity)] a maximális belégzés állapotában a tüdőben lévő gáz. Ennek értéke nőknél átlagosan 5, férfiaknál 6 liter. (Fonyó 2011)

2.5.2. Légúti megbetegedések

A felső légúti fertőzések kategorizálása általában a test leginkább érintett területei szerint történik, általában vírusos vagy bakteriális fertőzéshez köthető a felső légúti betegségek gyulladással járó lefolyása. A leggyakrabban előforduló patogének a rhinovírusok, de coronavírusok, parainfluenza- és influenzavírusok és adenovírusok is gyakran okoznak megbetegedéseket. A fertőzések klinikai tüneteit mindenki jól ismeri: vizes váladékkal kísért orrdugulás, tüsszögés, kaparó torokfájás. Kisgyermekekben emellett hőemelkedés vagy láz is előfordulhat. Az esetek jelentős részében (kb. 40%) az kiváltó ok nem állapítható meg, lehetséges, hogy új vírusokról van szó. A legtöbb fertőzés ősszel és télen történik, spontán gyógyulnak, és általában egy hétig vagy még rövidebb ideig tartanak. Az esetek kis részeben a megfázás szövődménye bakteriális eredetű otitis media vagy sinusitis lehet. (Fonyó 2011)

2.5.3. Légúti gyulladások

Majdnem valamennyi vírus képes respiratorikus infekciót okozni, mert a legtöbb vírus belépési helye az orr-garat terület. Ott kezdődik a vírusok többszöröződése a velejáró nyálkahártya sérülésekkel. (A vírusinfekciók minden esetben utat készítenek elő a bakteriális szuperinfekciókhoz.) A nyálkahártya kóros elváltozásai csökkentik a csillószőrös hámsejtek arányát a csillós hámszövetben, ezáltal drasztikusan romlik a mukocilliáris transzport. (Fonyó 2011)  2.5.3.1. Bronchitis

A hörghurut, (más néven bronchitis) a tüdő hörgőin és azok belső felületén található nyálkahártya gyulladásos állapota. Két formáját ismerjük: az akut és krónikus hörghurut. Az akut verzió, többnyire érinti a tracheat is (tracheobronchitis), többségében mindenféle külső kezelés nélkül, szövődménymentesen gyógyul. Indukálni jellemzően vírusfertőzés vagy baktérium okozza, de előfordul akár a nyálkahártyát érintő külső hatás eredményeként is. Továbbá a levegő nem megfelelő állapota, a túlzott stressz és a nem megfelelő táplálkozás is mind hozzájárul betegség kialakulásához. Az akut hörghurut gyakorta egy egyszerű náthás megbetegedés során jelentkezik, majd az orr és garat irányából haladva, tovább terjed a gége irányában, majd a tracheara és a bronchusokra. Ennek tudatában az akut bronchitisról elmondható, hogy kórképe nagyon hasonló a megszokott felső légúti fertőzések szimptómáival: nátha, hidegrázás, hőemelkedés, torokgyulladás, rossz közérzet, izom-, és végtagfájdalom. A hörghurut kezdeti tünete általában sternum mögött jelentkező fájdalom melyet előbb száraz, majd váladékos köhögés kísér. Felnőtteknél az akut gyulladás többnyire csak a bronchusoknál megfigyelhető. Ilyenkor a hörgők nyálkahártyája duzzadt, vörös színű. Immunválaszként, a hörgők falában található glandulák, és a hörgők hámsejtjei is növelik a nyáktermelésüket, illetve elindul bennük egy sejt szintű gyulladásos folyamat. Ennek eredményeképp a hörgők belső felületét ellepi egy színtelen nyákréteg. Az keletkezett váladék mennyisége idővel megnövekszik, majd egyre gennyesebbé alakul. A kimondottan gennyes köpet valószínűsíti, hogy bakteriális felülfertőződés történt. Ez az állapot pár napig tartó láz, és folyamatos nyák és köpet ürítésé után szövődménymentes enyhül, a testhő visszaáll a fiziológiás állapotba, csökkennek a tünetek, a beteg gyógyultnak tekinthető. A tartósan fennálló lázas állapot, valószínűsíthetően valamilyen szövődmény kialakulását jelzi. Nehézlégzés pedig csak a légutak elzáródása során fordul elő. (Mehta 2017)

2.5.3.2. Krónikus bronchitis

Gyakorta előforduló megbetegedés a dohányosok és szmog sújtotta városok lakóinak körében. A 40-65 év közötti férfiak 20-25%-át érinti. A krónikus bronchitis diagnózisa klinikai alapokon nyugszik, WHO definíció szerint: folyamatos produktív köhögés legalább 2 egymást követő évben, minimum 3 egymást követő hónapon át. Különböző formában fordulhat elő: • A legtöbb betegnek egyszerű krónikus bronchitise van: a produktív köhögéssel mucoid köpet távozik, nincs légúti szűkület. • Egyesek hiperreaktív légutakkal rendelkeznek, ilyen esetekben intermittákó bronchospasmus és zihálás jelentkezik, ez az állapot a krónikus asthmaticus bronchitis (Fonyó 2011). A bronchitises beteg egyik alcsoportjában – különösen erős dohányosoknál – krónikus kilégzési akadályozottság jelentkezik, melyet emphysema kísér, ez a krónikus obstruktív bronchitis. A krónikus hörghurut sokán, kezdetben a megnövekedett nyáktermelés okozza a problémát, mely a főhörgőkben és a tracheaban megtalálható hámréteg alatti nyáktermelő glandulák számának növekedése következtében történik. A nyálkahártya alatti mirigyek és a nyálkahártya vastagsága szoros összefüggésben van a váladék mennyiségével, de a felszíni hám nyáktermelő sejtjei is felszaporodnak. A károsító külső hatások, mint például a dohányfüst és egyéb szennyezett levegő közvetlenül vagy közvetve, teszik tönkre a csillószőrös hámsejteket, az általuk indukált gyulladás által. A termelt váladék folyással szembeni ellenállása nagyobbá válik, mint normális esetben lenne. Mindezek következtében szignifikánsan rosszabbodik a hörgők mukociliáris öntisztító mechanizmusa. Az obstrukció létrejöttében közrejátszik a hörgő nyálkahártyájának gyulladás indukált vastagodása, az alveolusok váladékkal való eldugulása, üregük beszűkülése. Ezek a faktorok megnehezítik a levegő szabad áramlását a belégzés során, de kimondottan kilégzéskor. Ez főleg a kilégzés mértékének lassulásában megfigyelhető. A normálisnál nagyobb mértékű rezisztencia miatt, a betegnek fokozott alap légzési munkát kell végeznie (Fonyó 2011. A fent említett faktorok előbb vagy utóbb gázcserezavarhoz és dyspnoehoz vezetnek. Enyhe esetekben ez a jelenség fokozott terheléskor jön elő, nagy mértékűen súlyosbodott esetben, nyugalmi állapotban is kihívást jelenthet a légzés. A rossz légcsere miatt emelkedik a vérben a széndioxid mennyiség, csökken az oxigén mennyiség. Előrehaladott állapotban cianózis alakul ki. Hosszas lefolyás esetén pedig a szív jobbfelének fokozottabb terhelése következtében szívelégtelenség alakul ki, melyet perifériás ödéma követ (Fonyó 2011.

2.5.3.3. Pneumóniák

Tág értelemben a tüdő bármely típusú infekciója ide tartozik, hétköznapi nevén tüdőgyulladás. Jelentkezhet akut vagy idült lefolyású kórképként. Víruspneumóniák 10-szer gyakrabban fordulnak elő, mint a bakteriálisak. A vírus okozta tüdőgyulladás rendszerint influenzaszerű tünetekkel kezdődik, mint például fáradtág érzet, izomfájdalmak, száraz köhögés, fejfájás, hőemelkedés vagy láz. A megbetegedés alakulásával megjelenhet a dyspnoe, köhögés és kevés fehér köpet is. Vírusos tüdőgyulladás esetén igen magas a szekunder pneumóniának keletkezésének a veszélye. (Metha 2016)

2.5.3.4. Rhinitis acuta

A nátha (rhinitis acuta) az orr leggyakrabban előforduló akut gyulladásos betegsége. Az orrnyálkahártya hyperaemiája és ödémája, duzzadt orrnyálkahártya, és a keletkezett bő orrváladék elzárhatja az orrjáratokat, ezáltal légzési nehezítettséget. A nátha leggyakoribb okozói a rhinovírusok (Száznál is több izolált típusa létezik). A vírus terjedésének fő faktora a cseppfertőzés, és pár napos lappangás után kialakulnak a nátha szerű szimptómák. Amennyiben bakteriális felülfertőzésről is beszélünk abban az esetben az orrból genny szerű, sárgás, zöldes színű váladék távozik, gyakorta alakul ki láz. Ilyenkor a gyógyulási idő elhúzódhat (Fonyó 2011).

2.5.3.5. Rhinitis chronica

Az orrnyálkahártya elnyúló, visszatérő különböző gyulladásos folyamatainak gyűjtőneve, mely többnyire viszkózus szekrécióval társul. A gyorsan egymást követően bekövetkező heveny náthák esetében az orrnyálkahártya nem gyógyul meg, és így jön létre a krónikus nátha. A betegség kialakulásában mindazon tényezők szerepet játszhatnak, melyek náthát okoznak.

2.5.4. Gyulladásos, meghűléses felső- és alsó légúti megbetegedések gyógyszeres terápiája

A leggyakrabban felírt gyógyszerek: láz- és fájdalomcsillapítók, köptetők, köhögéscsillapítók, antibiotikumok, lokális orr-ödéma csökkentők, lokális fájdalomcsillapítók, simaizom görcsoldók és kombinált készítmények. • Láz- és fájdalomcsillapítók A láz egy olyan immunválasz, ami testünk hőtermelésének és hőleadásának egyensúlyozásával biztosít egy emelkedett testhőmérsékletet a kórokozók elleni védekezés érdekében. 37,8 °C felett beszélünk lázról. A szabályozás egy reflexfolyamat, amelyet a hipotalamusban található hőszabályozási központ kontrollál. A NSAID (nem-szteroid gyulladáscsökkentő) szerek a prosztaglandin szintézist gátolják, ezáltal csökken a lázat, de a normális testhő esetén nincs "hűtő" hatásuk, ugyanis a hőszabályozás negatív visszacsatolás alapján működik. Pyrogén faktorok hatására fokozódik a PG szintézis a hypothalamusban, ezáltal emelkedik a teshőmérséklet (Fonyó 2011). A gyulladásos folyamatok elindításában különféle exogén vagy endogén ingerek a felelősek. Az impulzus eredményeképpen hízósejtekből és basophil leukocytákból hisztamin szabadul fel, emellett a sejtmembrán is kibocsájtja az arachidonsavat (foszfolipáz-A2 enzim hatására). Az arachidonsavból a ciklooxigenáz enzim hatására rövid életű, fájdalmat indukáló, sejtkárosító és érösszehúzódást okozó endoperoxidok létrejöttével szintetizálódnak a prosztaglandinok, amelyek közül a két fő ilyen lipidmolekula a PGE1 és PGE2 rendkívüli fontossággal bír a fájdalom-, és gyulladáscsökkentésben, a láz mediálásában, ezen felül emeli az egyéb, a gyulladásos reakció során megjelenő mediátorok effektsát. Az 1990-es évek elején jöttek rá a kutatók, hogy a ciklooxigenáz (COX) enzimnek két típusa is létezi. Az előidézhető COX-2, mely a gyulladást előidéző prosztaglandinokat szintetizálja, és citokinek, endotoxinok jelenlétében aktiválódik a gyulladt szövetben, A másik a COX-1, mely a testünk egyéb szöveteiben (például gyomorban, trombocytákban, ren sejtekben) az élettani funkciók irányításáért részben felelős prosztaglandinok előállítáért felelős. A láz- és fájdalomcsillapító vegyületek nagy része gátolja a COX-1-et, és a COX-2 enzimeket. Részben a COX-2 szupressziójának köszönhető a vegyületek gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsillapító eredménye, míg a COX-1 gátlásának tudható be főleg a vegyületek ulcerogén mellékhatása (Fonyó 2011). Láz és fájdalomcsillapítók csoportosítása: Paracetamol – anilinszármazék Pontos ismeretünk nincs arról, hogy mivel magyarázható a lázcsillapító, fájdalom-, és gyulladáscsökkentő hatás, ellenben a gyulladásos folyamatokra nincs hatással. Ennek magyarázata az lehet, hogy a paracetamol a perifériás részeken alig, vagy egyáltalán nem blokkolja a prosztaglandinok szintézisét, ezzel ellentétben az agyi régióban blokkolja a ciklooxigenáz enzimet – vagyis az agyi ciklooxigenáz enzim vélhetően fogékonyabb a paracetamolra. Mellékhatások ritkán fordulnak elő, néha allergiás bőrreakciók előfordulnak. Túladagolás (12 g/nap) esetén 1-2 óra nap elteltével súlyos – gyakran halálos –májcirrózis következik be a nagy dózis okozta máj kimerülésének és konjugációs kapacitásának túlterheltsége miatt. Valamennyi hatása gyengébb, mint a szalicilátoké, viszont már csecsemőkortól kezdve adható. Nincs gasztrointesztinális mellékhatás, és nem hatnak a vérlemezkék aggregációjára (Fonyó 2011).

Szalicilátok (lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító) Az acetilszalicilsav acetilálja a ciklooxigenáz enzimet, ebből az következik, hogy az enzim irreverzibilisen bénul. Lázcsökkentő hatásukat a többi NSAID-hoz hasonlóan a hypothalamus területén centrális támadásponttal fejtik ki. Mellékhatások közül jelentős, hogy megnő a vérzési idő, illetve jelentős gasztrointesztinális mellékhatások jelentkezhetnek (gyomorirritáció, vérzés). Reye-szindróma miatt általában csak 12-14 éves kor felett adják, Tünetek között említendő a máj és az agy nagy mértékű károsodása. A ritka, de gyakorta halálos tünetegyüttes a varicella vagy influenza, emellett más vírus okozta fertőzések során következik be, szalicilátok szedése esetén. (Fonyó 2011).

Ibuprofen (lázcsilapító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító) Az előzőekhez hasonlóan a prosztaglandin-szintézisre hat, kedvező mellékhatás profillal rendelkezik, enyhe GI mellékhatások jelentkezhetnek (Fonyó 2011).

Diklofenák Nagyobb mértékben blokkolja a COX-2 enzimet, mint a COX-1 enzimet, így antiaggregációs hatása gyengébb, uviszont jelentősebb a GI mellékhatás (Fonyó 2011). • Metamizol Erős lázcsillapító hatással, közepes gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. Súlyos, de ritka mellékhatása az agranulocytosis (Fonyó 2011).

• Köptetők "Köptetőknek nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek meggyorsítják és megkönnyítik, a köpet kiürülését a légcsőből és a hörgőkből" (Kovács A. 2018). Ez a hatás elérhető a nyáktermelés növelésével (szekretolitikumok), a nyák folyással szembeni ellenállásának csökkentésével (mukolitikumok) és a váladék ürítésének a támogatásával (szekretomotorikumok). Gyakri hogy a köptetők egyszerre több ilyen hatásmechanizmussal is bírnak. (Poole P. és társai 2007)

• • • Szekretolitikumok Megóvják a légutak nyálkahártyáján található jelfogó sejteket az irritáló hatásoktól, a protektív hatású szekrétum termelésének fokozásával a váladék állagának lazításával pedig leegyszerűsítik a mucus ürítését. Reflexesen vagy direkt módon fokozzák a bronchusszekréciót. Ide tartoznak a különféle illóolajok, emetin, guajacol, szaponintartalmú köptetők (Fonyó 2011).

• Mukolitikumok A mukolitikumok a légutakban lévő váladék eltávolítását, annak folyással szembeni ellenállásának csökkentésével támogatják. a) Bromhexin: hidrolázok serkentésével segítik a mukopoliszacharidok hasítását. b) Ambroxol: a bromhexin aktív metabolitja, emellett a surfactant képződést is fokozza, felületi feszültség csökken. c) Acetilcisztein: szabad SH-csoportja révén a mucus glukoproteinjéne diszulfid-hídjait bontja. Kimutatták, hogy inhalációja során bronchospasmust okozhat. Nem adható együtt antibiotikumokkal. d) Erdostein: Hatása hasonlít az acetilciszteinéhez, viszont blokkolja a szabadgyökök keletkezését és az elasztáz enzimet is egyaránt. e) Carbocisztein: Hatása divergál az acetilciszteinétől: a sejten belüli térre hatva a viszkózus váladék előállítását redukálja, egyúttal az alacsony viszkozitású váladék előállítását serkenti. A nyák volumene redukálódik (Fonyó 2011).

• Mukoregulánsok Nemcsak a szekrétum viszkozitását, így ürülését segítik elő, hanem a kehelysejtekre hatva elősegítik a fiziológiás nyák képződését, így javul a mucociliáris aktivitás. • Szekretomotorikumok A csillószőrök mozgásának fokozásával elősegítik a szekrétum kiürítését. Ide tartozik az emetin, és az illóolajok (Fonyó 2011). Antibiotikumok Prevenció vagy szuperinfekció esetére használt szisztémás antibakteriális szerek. Két hatástípus különböztethető meg: bakteriosztatikus, (pl. penicillin, cephalosporin, rifampicin stb.) ill. baktericid (pl. tetracyclin, erythromicin, sulfonamid, stb.). További csoportosítások a hatásspektrumba tartozó baktériumok alapján: Gram-pozitív, Gram-negatív, aerob, anaerob stb (Fonyó 2011).

• Lokális orr-ödéma csökkentők Érösszehúzó hatásúak és tágítják az ödémás orrnyálkahártya által beszűkült felső légutakat. Imidazolin−származékok: tramazolin, naphazolin, oxymetazolin stb. Ezek fõleg alfa−2−adrenerg hatásúak, de az alfa−1−receptorokra is hatnak. A dekongesztánsok mellékhatásai lehetnek: helyi égő érzés, az orrnyálkahártya szárazsága vagy irritációja, fokozott orrváladékozás (Fonyó 2011). • Lokális fájdalomcsillapítók Szájüregben, garat-tájékon ható, érzéstelenítő, fertőtlenítő hatású szopogató tabletták. Leggyakoribb hatóanyagaik: lidokain, benzidamin, klórhexidin (Fonyó 2011). • Simaizom görcsoldók Asztmás betegek esetében alkalmazzák meghűléses, gyulladásos állapot miatti fokozott alveolás görcsök ellen. β2-agonisták és szteroidok tartoznak ide (Fonyó 2011). • Kombinált készítmények Napjainkban közkedveltek a többféle hatóanyagot tartalmazó, megfázás és influenza tüneteit enyhítő italporok. Fő hatóanyaguk a paracetamol. Emellett készítménytől függően tartalmazhatnak még fenilefrin-hidrokloridot (orrdugulás elleni szer), feniramin-maleátot (hisztamin-antagonista, orrfolyás elleni szer), gvajfenezint (köptető hatású szer) aszkorbinsavat (C-vitamin) (Fonyó 2011).   • Borostyánlevél Hatóanyag tartalmú készítmények A borostyánlevél kivonat hatásos alkotóelemei a szaponinok csoportjába tartoznak. A hederacosid C egy szteroid vázból és két cukor gyökből áll. A hederacosid C a szervezetben egy cukorgyök lehasításával alfa-hederinné alakul, mely már csak egy cukor gyököt tartalmaz.

Az alfa-hederin a tényleges hatóanyag, a hederacosid C pedig prodrug. Hederacosid C (prodrug) → α-hederin

Indikáció

• Köhögéssel járó heveny légcsőhurut (gyulladás) • Krónikus hörghurut • Hypersecretio • Dyssecretio • Köhögés minden formája, görcsös köhögés

Fentiekből látható, hogy egy egyszerű meghűléses, vírus infekció által okozott felső- és alsó légúti megbetegedés esetén is gyógyszerek egész tárházára szükség lehet, egyrészről a patológiás állapot megszüntetése, másrészről, ami szintén nem elhanyagolandó, a beteg közérzetének javítása érdekében. Nem véletlen a kombinált terápia alkalmazása a légúti megbetegedéseknél, mivel három mechanizmus vezet a légutak obstrukciójához:

1. A nyálkahártya gyulladásos és ödémás elváltozása
2. A bronchia-lumen beszűkülése a patológiás nyák által
3. A simaizomzat felerősödött tónusa (bronchospasmus)

A nyálkahártya gyulladása egy antigén-antitest reakcióval indul, melyet a hízósejtek degranulációja követ, ami a mediátorok felszabadulásához vezet. A begyulladt, ödémás, minőségében teljesen megváltozott nyálkahártyán felszaporodnak, a nyáktermelő mirigyek átveszik a mukocilliáris transzportot végző csillószőrös hámsejtek helyét. A patológiás nyálkahártya képtelenné válik funkciója ellátására. A patológiás nyák esetében vagy hyper-, vagy dyssecretio-ról beszélünk. Hypersecretio esetén a nagy mennyiségben termelődő és igen híg nyák képtelen a megfelelő mukocilliáris transzportra, a köhögés továbbra is fennáll, mert a légutak nem tudnak megszabadulni az irritáló lerakódásoktól (mediátorok, elpusztult bakteriumok, légszennyeződés stb.). Dyssecretio esetén a gyulladásos folyamatokkal járó sűrű nyák ráül nyálkahártyahártyára, a mukocilliáris transzport lelassul, szinte megszűnik. A bronchiallument szűkítő patológiás nyák, a nem megfelelő mukocilliáris transzport következtében egy olyan ördögkör alakul ki, mely lassítja a gyógyulási folyamatokat, vagy éppen drámaian súlyosbítja a beteg állapotát (pneumonia). A sűrű, kifelé nehezen haladó nyák igen jó táptalaja a baktériumoknak. Csecsemőknél, kisgyermekeknél már enyhe meghűléses fertőzés során kialakul a görcsös köhögés, a bronchospasmus, de ugyanez mondható el az asztmás betegek esetében mind gyermek, mind felnőtt korban. A krónikus bronchitisben szenvedők is hajlamosak már az infekció kezdeti fázisában is a görcsös köhögésre (Fonyó 2011).

2.5.5.Terápiás megoldások

A gyulladásos folyamat direkt csökkentésére glükokortikoidot lehetne alkalmazni, de a gyakorlatban egy „hétköznapi” légúti infekció esetében nem alkalmazzák, bár segítene a gyógyulás felgyorsításában, viszont jelentős és nagyszámú mellékhatásokat okoz. A paracetamol és a szalicilátok, melyeket elsődlegesen lázcsillapításra írnak fel, a szalicilátokat csecsemőknek, kisgyermekeknek ellenjavallt, a paracetamol pedig a felnőtteknél, különösen idősebb betegnél problematikus a májkárosító hatása miatt. Bakteriális infekció esetében a gyulladás szekunder csökkentésére a szuperinfekció prevenciója mellett az antibiotikumok szolgálnak. Az antibiotikumok alkalmazása esetében számolni kell a nyák további sűrűsödésével. Légúti megbetegedések esetén gyakran ajánlatos kiegészítő kezelésként, lázcsillapítók mellé expektoránsokat alkalmazni. A patológiás nyáktól való megszabadulás nem csak közérzetjavító, hanem gyorsítja a betegség lefolyását. Ha patológiás nyákról beszélünk, hajlamosak vagyunk elsősorban a sűrű nyákra gondolni. A hypersecretio azonban legalább olyan problémát jelent, mint a dyssecretio, tehát nem mindegy, milyen expektoránst ír fel az orvos paciensének. Az esetek többségében azonban egy influenzajárvány idején felgyorsult anamnézis után nehéz eldönteni, hogy a betegnek éppen melyik expektoráns lenne a megfelelő, de nem csak emiatt, hanem a kombinált terápia miatt is (interakciók, tolerancia). A görcsös köhögés, a bronchospasmus megszüntetésére a xantinokat (theophyllin, aminophyllin), β2 agonistákat alkalmazzák gyógyszeres terápiaként. Tudni kell, hogy a xantinoknak jelentős mellékhatásaik vannak (fejfájás, szédülés, nyugtalanság, remegés). Amennyiben a légúti obstrukció megszűnik, regenerálódik a nyálkahártya, megkezdődik a fiziológiás nyák termelése, helyre áll a normális mukocilliáris transzport, nincs szükség a légúti rendszert terhelő üledékek köhögés útján történő forszírozott „kilökésére”, és a köhögés elmarad.
Mint a fentiekből kitűnik, a légúti megbetegedés egy komplex, több mechanizmuson keresztül kialakuló folyamat, mely könnyen szuperinfekcióhoz vezethet, ezért egy komplex kezelést igényel.

2. Célkitűzés

Kutatásom célja, hogy külön figyelmet fordítsak a Koronavírus-járvány, gyógyszeriparra gyakorolt gazdasági és kereskedelmi hatásaira, a borostyánlevél hatóanyagú köptetők kereskedelmi fogyásán keresztül bemutatva. Az adattáblázatból nyert információval bizonyítom a pandémia előtti stratégia eredményességét, a fertőzés kirobbanásakor tapasztalható pánikot, illetve az ezt követő gyógyszerkereskedelmi szemléletváltás sikereit. Összehasonlítom kettő, borostyánlevél hatóanyagú köptetőt forgalmazó cég eladásait, ezzel demonstrálva a többféle stratégia különböző eredményességére. Szeretnék rávilágítani, hogy milyen újonnan megjelenő problémák nehezítették a gyógyszer eladásokat, és hogy a gyártók milyen módszerekkel próbálták ezeket megoldani. Az emberek hétköznapjait alapjaiban befolyásoló állami intézkedések és korlátozások radikálisan változtatták meg a vásárlási szokásokat, igényeket, elvárásokat. Ezeket az újszerű trendeket munkámból adódóan is nap mint nap tapasztalva fontosnak tartottam szemléltetni, hogy a gyógyszercégek milyen mértékben és miféle módszerekkel reagáltak ezekre a változásokra, melyek a magyar gyógyszeripar teljes átrendeződését jelentették.

1. Anyagok és Módszerek

Ahhoz, hogy elemezni tudjuk egy adott termék eladásait, szükségünk van a gyógyszertárak forgalmára, melyet ma már több klinikai kutató és elemző cég a rendelkezésünkre bocsájt. Jelen elemzés egy IQVIA adatbázisból származik, melyet az engem alkalmazó gyógyszer forgalmazó cég biztosított számomra. Az IQVIA az egyik piacvezető adatelemző vállalat, mely az egészségügyi informatikára és klinikai kutatásokra specializálódott. Ez és a hozzá hasonló cégek, megvásárolják a gyógyszertáraktól az eladási adatokat anonim formában. Az így elkészült "termékek' a vállalatok kereskedelmi forgalomba hozatali tervek és portfólió-stratégiák kidolgozására, a betegek és orvosok populációinak kiválasztására specifikus terápiákra, valamint a gyógyszermarketing- és értékesítési erőforrások hatékonyságának mérésére használhatják. A táblázatokban két, borostánylevél hatóanyagú köptető forgalmát hasonlítottam össze 2018. január és 2022. január közötti időszakokban, havi lebontásban, ezzel összefűzve lekövethető a Korona-vírus kezdetekor kitörő piaci pánikreakciót, illetve a következő vírushullámok hatását a piacra. Adatvédelmi szempontok miatt, "Köptető 1" (az általam is forgalmazott köptető), és "Köptető 2" néven hivatkozok a termékekre.   5. Eredmények Az első ábrán, a "Köptető 1" dobozforgalma látható, 2018. január-2022. január közötti időszakban. Látható, hogy általában a január-március, illetve szeptember-október hónapok fogyásai kimagaslóak. 2018-ban a legmagasabb eladási szám februárban volt (26 002 db), 2019-ben (28 694 db) és 2020-ban (27 954 db) szintén a február hozta a legmagasabb eladást. A 2021-es évben pedig október volt a legeredményesebb (30 430 db). Ez magyarázható a nyirkos, hideg időjárással, ami remek körülményeket biztosít a felsőlégúti megbetegedéseknek. Ebből következően, a nyári meleg időszak igen alacsony eladásokat mutat, mivel ezekben a hónapokban sokkal kevesebb a beteg. 2018-2019 és 2020-ban is július hónapban volt a legalacsonyabb az eladott dobozok száma (5358 db, 3273db, 437db), 2021-ben ez áprilisban volt (1949 db) (1. ábra).

1. ábra "Köptető 1" dobozforgalma Magyarországon 2018.01-2022.01 közötti időszakban (Saját szerkesztés)   A második ábra a két vizsgált köptető, patikákba bemenő dobozforgalmát mutatja. Mindkét terméknek visszaesett a 2020-21. évben a forgalma, viszont a 2021/22-es évben növekedő tendencia mutatkozik (2. ábra).

2. ábra Borostyánlevél hatóanyagú köptetők fogyása Magyarországon 2018-2022 közötti időszakban. (Saját szerkesztés)

3. Megbeszélés

A koronavírus-járvány A Covid19 vírusos légúti, illetve légzőszervi megbetegedés, okozója a SARS-CoV-2 nevű koronavírus. Hazánkban a legelső hatósági esetet 2020.03.04-én jelentették be, az első hivatalos halálos kimenetelt március 15 dátummal tették közzé. Rendkívüli módon terjedt a vírus világszerte, köztük Magyarországon is, ezért több rendkívüli intézkedés is történt a járvány mérséklésére. Bevezették a maszk használatot, bezárták az iskolákat, óvodákat, és elrendelték az online oktatást. Korlátozták az országba történő be-, és kiutazást, megtiltották a rendezvények megtartását, korlátozták az éttermek és kávézók nyitvatartását. Március 17-én pedig kihirdették a kijárási korlátozást is. 2020. év végén megjelentek az első vakcinák (Pfizer, BioNTech), így megkezdődött a tömeges oltás hazánkban is, melyben az egészségügyi dolgozókat kötelezték az oltás felvételére. 2021 februárjában ismét emelkedett a napi betegek száma, ezzel megkezdődött a harmadik hullám, de ez már koránt sem volt olyan drasztikus, mint az első kettő, így a korlátozások sem voltak olyan mértékűek, mint korábban. Május végére az ország elérte az 5 millió beoltott személyt, ezáltal feloldották a korlátozások nagy részét. A gyógyszeripar és a pandémia közötti összefüggések a következőképpen alakultak: A kapott eredmények alapján egyértelműen nyomon követhető a vírus kitörése alatt bekövetkező rendkívüli rendeletek gazdasági hatása a köptető piaci dobozforgalomra. A 2018-as évben még a "normális kerékvágásban" mentek a dolgok. Rendszeresen személyes orvos-, és patikalátogatás történt, folyamatosan tartva a kapcsolatot mindkét féllel. Az orvosok ajánlották a termékeket, vagy saját kezűleg, vagy a látogatók által otthagyott promóciós anyagokkal. A patikákban ismertetve volt a termék, referálások történtek, melyek során az expediálók megismerték a terméket, használati módját, javallatait, adagolását, így a nem konkrét igénnyel érkező vásárlóknak is kitudták ajánlani a nekik legmegfelelőbb köptetőt. Ezek mellett mentek párhuzamosan a különböző marketing kampányok, patikai újságban való szereplés, polcképek, tv-, rádió reklámok, online hirdetések formájában. A két módszer egyenlő erőforrásokkal futott párhuzamosan, ezt mutatják a darabszámok is. Februárban konkrétan az év legmagasabb eladását prezentálta az egyes számú köptető, de még a március-április hónapokban sem olyan nagy mértékű a visszaesés, a 7 000 körüli darabszámmal (1. ábra). Ezután a megszokott nyári alacsonyabb darabszám után, az ősz beköszöntével, illetve a szezonális akciókkal, újra megugrottak az eladások (1. ábra). A 2019/20-as évet vizsgálva, szinte ugyanezt a tendenciát láthatjuk, nagyon hasonló darabszámokkal. Ebből következik, hogy a cég által képviselt stratégia jól működött és megismételhető (1. ábra). A korábban említett, rendkívüli vírushelyzet miatt bevezetett gazdasági és lakossági korlátozások alapjaiban rengették meg a gazdaságot, és nem maradt ki ez alól a gyógyszeripar sem. Határozatlan időre beszüntették a személyes látogatást, és mivel a cégek nem voltak felkészülve egy ilyen helyzetre, az új stratégia kidolgozásáig szinte teljesen megállt a forgalmazó cégek tevékenysége. Erről árulkodnak az ábrán látható számok is, március hónaptól kezdve drasztikus csökkenés volt tapasztalható az eladási számokon, a június-július rég nem látott, alacsony eredményeket mutatott (~500 doboz) (1. ábra). Ez természetesen nem csak a látogatások hiányának tudható be, hanem a járványt fékezni próbáló intézkedések, mint például a kötelező maszkviselés és a rendszeres kézfertőtlenítés miatt, a megszokott influenza és felső légúti fertőzések sem tudtak úgy terjedni. A második hullám 2020 szeptemberben tört ki, azonban ekkor már nem voltak olyan szigorúak a korlátozások. Itt a pánikhatás már nem jelentkezett. A dobozforgalom nem érte el a korábbi évek normáit, 2018 és 2019 szeptemberében is 20000 darab körül mozogtak a számok, míg 2020 szeptemberében csak 11 936 darab köptető értékesítését mutatja az ábra. A személyes látogatások továbbra is korlátozva voltak, ezeket felváltotta a telefonos és online látogatás. Ez a látogatási forma megosztó tapasztalatokat hozott, és két táborra osztotta a gyógyszertárak vezetőit. Az egyik tábor kimondottan jól alkalmazkodott az új kommunikációs csatornákhoz, a másik viszont ragaszkodva a régi, megszokott módszerhez, inkább mellőzte az új és meglévő termékek ismertetését. A védőöltások bevezetése és elterjedése, alapvetően megváltozott az üzleti környezet. 50%-kal csökkent az orvosi rendelők leterheltsége az egész piacon. 70%-os csökkenés volt megfigyelhető a receptfelírásokban azon terápiák esetében, amelyek kórházi vagy rendelői jelenlétet igényelnek. Onkológusok kétharmada számolt be jelentős csökkenésről az új terápiát indító betegek számában, ezáltal csökkent a terápiaváltás miatt felírt új receptek száma is. +500%-os növekedés tapasztalható a digitális orvoslátogatásban (IQVIA 2021). Ez a megváltozó piac új lehetőségeket hozott a gyógyszergyártóknak. Az e-commerce egyre nagyobb piaci érdeklődésnek örvend, soha nem látott figyelmet kap az online marketing, megjelent az úgynevezett hybrid látogatás, mely a személyes és az online módszer keveréke. Ezen változások hatására, illetve a vírushelyzet enyhülésének köszönhető, hogy elkezdődött a stabilizáció. A korábbi alacsony dobozforgalom után, 2021 szeptembere újra a járvány előtti számokat produkálta, melyet egy +30 ezer eladott dobozt hozó október követett, ami rekordmagasságú az utóbbi évek viszonylatában (1. ábra), ezzel is bizonyítva az új módszerek hatékonyságát. Éves viszonylatban nézve, ez az új helyzet lehetőséget ad a korábban kevésbé meghatározó piaci tényezők előre lépésének, melyet a második ábra igazol. Miszerint az egyes számú köptető, járvány előtti eladási fölénye a 2021/2022-es évben a harmadára csökkent (2. ábra). Az eredmények azonban nem mutatnak teljes képet a gyógyszeriparról, illetve a járványhelyzet alakulásáról, mivel nem volt azonos a fogyások változása ezen időszakban minden piacon. Ezen kérdés megválaszolására nagyobb volumenű, és rétegelt vizsgálatra van szükség. Összeségében elmondható, hogy a Koronavírus járvány okozta változások a gyógyszeriparban, nélkülözhetetlenné tették a klasszikus marketing megújítását, az új módszerek implementálását, a 21. századi gondolkodásmód, és online szemléletek figyelembevételét. Hybrid látogatási módszerrel hatékonyabbá tehetőek a napi orvos-, és patikalátogatások, várhatóan az e-commerce még nagyobb figyelmet fog kapni, a háziorvosi telemedicina tartós maradása is predesztinálható, bár ezen állítások alátámasztása további specifikus kutatásokat igényel a jövőben.

7. Összefoglalás Dolgozatom témája a Koronavírus járvány hatása a gyógyszeriparra két borostyánlevél hatóanyagú köptető fogyási adatait vizsgálva az utóbbi években. Magyarországon nagy történelme van a gyógyszercégeknek, ennek ellenére globális viszonylatban igen kis piacnak számítunk. Ennek ellenére nagyszerűen letudjuk követni a gyógyszeriparban történő változásokat, a nálunk megjelenő tendenciák górcső alá vételével, legfőképpen az utóbbi éveket drasztikusan befolyásoló pandémia után. Orvos-, és patikalátogatóként nap mint nap figyelemmel kísérem a forgalmazói és a vásárlói szokásokat is egyaránt, ezért tűztem ki célomnak vizsgálni a gyógyszergyártók válaszát, az egyébként is átalakulóban lévő vásárlói szokások, járvány utáni, radikális változásaira. Az IQVIA egészségügyi információs technológia és a klinikai kutatás kombinált iparágait kiszolgáló multinacionális vállalattól vásárolt adatbázisból nyert dobozforgalmi adatok alapján tudtam vizsgálni, hogy a vírus előtt mik voltak azok a forgalmazói módszerek, amelyek eredményesek bizonyultak a vírus előtti években. Pontosan leletudtam követni, hogy reagált a piac a sokkoló első hullámra, és hogy mennyi időbe telt a gyógyszergyártóknak "felállni" a hatalmas visszaesésekből és veszteségből. Mindezek után követhető volt, hogy az újonnan kidolgozott stratégiák közül, melyek voltak képesek előlépni a megváltozott igények után, és milyen mértékben tudták növelni az említett termékek eladási számait. Kedvezőleg hatott, hogy mivel két borostyánlevél hatóanyagú köptetőt tudtam vizsgálni, ezért lehetőségem volt azt is boncolgatni, hogy az új stratégiák, különböző módú alkalmazása, mennyire hoz eltérő eredményeket az eladási számokban, és mivel a két cég közti korábbi különbség az eladások tekintetében a töredékére csökkent, láthatóan szignifikáns volt a különbség. Mindezt összevetve arra a következtetésre jutottam, hogy az e-commerce és az online marketing egyre fontosabb tényezővé válik a kereskedelmi tényezők közül. Az orvoslátogatóknak érdemes felvenni az úgynevezett hybrid látogatási formát, melyben ötvözik a személyes és az online módszert, ezáltal még hatékonyabbá téve tevékenységüket.