Dolgozatom témája nem is lehetne aktuálisabb, hiszen kétszeri halasztás után 2024. október 1-jén lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amelynek legfontosabb újítása az elektronikus ingatlan-nyilvántartás és az ahhoz kapcsolódó elektronikus eljárás bevezetése. Dolgozatom feltárja, hogy milyen okok miatt vált elavulttá a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer és milyen kitűzött célokkal rendelkezik az új törvény. Az ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépése óta eltelt több mint húsz évben jelentős társadalmi, gazdasági változások mentek végbe, amelyek új igényeket támasztanak a jogi szabályozással és az elektronikus ügyintézéssel szemben. A Kormány ezért döntött a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (E-ING Projekt) megvalósításáról. A Projekt célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, így csökkentse a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, valamint a közigazgatási adminisztratív terheket. A fenti célok mentén folyó műszaki fejlesztéssel párhuzamosan szükség volt az ehhez igazodó jogi alapok megteremtésére, ami a jogi szabályozási reform révén valósulhat meg új ingatlan-nyilvántartási törvény és új végrehajtási rendelet megalkotása útján. Dolgozatom arra hivatott, hogy bemutassa az új ingatlan-nyilvántartási törvény főbb változásait, emellett pedig több helyen utalok az új törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletre is, hiszen számos ponton az adja meg a részletszabályokat. A dolgozatomban külön fejezetet szentelek a jogi képviselők eljárását érintő új szabályozási elemeknek, annak gyakorlati aspektusait is beleértve. E körben bemutatom az ügyvédekre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzésének feltételeit is.