Mezőgazdasági fasorok madárközösségei Tiszavasváriban
Dátum
2011-05-26T07:36:17Z
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
- január és 2010. augusztus között madártani megfigyeléseket végeztem Tiszavasváritól keletre található mezőgazdasági területeken lévő négy fasorban. A fasorok mesterséges úton keletkeztek: a fasorok túlnyomó többségét akác alkotja. Az akácfa a XVIII. század végén jelent meg és különösen Dessewffy József és felesége kezdeményezésére a XIX. században már a település uralkodó faneme lett. 1945-ben a földreform során az uradalmi fasorok szinte egyik napról a másikra eltűntek. Hála az akác csurjánhajtó képességének, a fasorok rövid idő múlva újra regenerálódtak. F1 szakaszán akácfákat, eperfákat, diófákat és fekete bodzát, F2 teljes hosszában cserjéket telepítettek. F1 és F2 állatvilágát döntően befolyásolja a fasor mellett található autóút. F3 szakaszán fehér akác, közönséges nyír és egybibés galagonya található, míg az F4 fasorban fehér akác és fekete bodza az uralkodó növény. A felvételezésekre 11 alkalommal került sor, általában kéthavi rendszerességgel, délelőtt, 5 és 8 óra közti indulással. Azt az útvonalat igyekeztem követni, amit az első felvételezéskor megtettem. Ennek során F1 fasor Tiszavasvárihoz legközelebb eső nyugati, akáccal, eperfával, diófával, fekete bodzával kezdődő részén indultam el, az északi oldalon haladva jutottam el F2-höz, e mentén eltávolodtam F1-től 10-20 métert, majd visszatérve, F1 mentén eljutottam előbb az F3 fasorhoz majd az F4 fasorhoz. A felvételezések kb. 2-3 óra hosszat tartottak. A terepi megfigyelés során segédeszközként távcsövet, Mullarney et al. munkáit, a madárhangok azonosításához főiskolai és egyetemi tanulmányaim során eddig összegyűjtött madárhang-gyűjteményemet és az Internetet használtam. Esős vagy szeles időben nem végeztem felvételezést. A kapott adatokat táblázatba foglaltam: a mellékletek szemléltetik a megfigyelések dátumait, a négy fasor egyenkénti, és a terület összesített adatait, a megfigyelt fajokat és azok példányszámát. Készítettem összesített fajlistát is, amelyen szerepel az összes olyan faj, amit a területen, a fölött átrepülve, vagy az azzal határos szántókon láttam. Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemeztem és számításaim szerint a vizsgált 2 fasor hasonlónak tekinthető. Ennek magyarázatára több okot is felsorakoztattam: a. F3 és F4 telepített fasor. b. Az F4 fasor fajgazdagságában az sem segít, hogy vizes élőhely határolja. c. Mindkét fasor zöld folyosóként működik. d. Az F3 és F4 fasor szerkezete, magassága összetétele szinte megegyező. e. A fasorok összefüggőek. f. A magasabb és idősebb fák, valamint a kert jellegű élőhelyek nem határolják a fasorokat.
Leírás
Kulcsszavak
madár, mezőgazdasági fasorok, Tiszavasvári