A szem betegségeinek kezelésében használt hatóanyagok alacsony biohasznosíthatósága miatt a szemészeti gyógyszerkészítmények fejlesztésének elengedhetetlen része a farmakonok membránokon való permeabilitásának vizsgálata. A topikálisan alkalmazott készítményekből történő hatóanyag felszívódásban a legfontosabb diffúziós gátat a szaruhártya corneális epithelium rétege jelenti, mely szükségessé teszi ezen szöveti egység minél sokoldalúbb tanulmányozását. A szem a legérzékenyebb érzékszervünk, így az optimális terápia és a minél magasabb szintű beteg compliance elérése érdekében irritáció és toxicitási vizsgálatok végzése is szükséges. A modellezési technika fejlődésével egyre komplexebb és specifikusabb in vitro alternatívák váltották fel az in vivo végzett vizsgálatokat. A rendkívül bonyolult és összetett szervezetbeli viszonyok azonban nagy kihívásokat állítottak a gyógyszerfejlesztés területén, amik mind a mai napig ösztönzőleg hatnak a szem, azon belül is a cornea, mint legfőbb barrier réteg minél tökéletesebb vizsgálatára alkalmas in vitro modellek fejlődésére.