Dolgozatomban a büntetés-végrehajtásra vonatkozó nemzetközi és európai uniós szabályozásokat mutatom be. Elsőként az Európai Unió létrejöttével, intézményi felépítésével, az uniós jog elsőbbségének elvével és jogforrási hierarchiájával foglalkozom, majd a büntetés-végrehajtási jog kialakulásáról, a jogrendszerben való elhelyezkedéséről, céljáról és az elítéltek jogi helyzetéről írok. Az első két fejezetet összekapcsolva, a nemzetközi és az Európa-jog szabályozásait veszem számba a büntetés-végrehajtási szervezet kialakítására és kontrolljára vonatkozó elvárások, valamint a fogvatartottak jogi helyzetére vonatkozó követelmények szabályozásában. A negyedik fejezetben a határon átnyúló igazságügyi együttműködés fontosabb uniós jogforrásairól, szerveiről és hálózatairól írok. Említést teszek az elképzelt Európai Ügyészségről is, melynek felállítása a mai napig is csak javaslat. A magyarországi börtönnépesség alakulására és a túlzsúfoltság problémájára világítok rá, amikor a magyar börtönrendszer működését mutatom be a nemzetközi és Európa-jog tükrében. Ezt követően a büntetés-végrehajtás jogállami biztosítékrendszerén keresztül ismertetem az ügyészi, ombudsmani tevékenységet, majd külső kontrollként a Magyar Helsinki Bizottság és a CPT munkáját. Végül a CPT Magyarországon tett jelentésén keresztül mutatom be a börtönlátogatásoknál tapasztalt problémákat és a megoldásokra tett ajánlásokat. Dolgozatom záró fejezetében kitekintést teszek a fogvatartottak helyzetét és bánásmódjukat érintő nemzetközi egyezményekről, valamint a büntető igazságszolgáltatás területén elfogadott uniós egyezményekről.