The Existence of Larvul Ngabal Law in the Life of the Kei Community
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
The legal status of larvul ngabal represents a customary legal system that serves as the fundamental framework governing the social, political, and cultural life of the Kei Islands community. This legal system functions not only as a normative regulatory framework but also as a repository of moral values and a mechanism for conflict resolution that has been passed down through generations. This study aims to examine the contemporary relevance of larvul ngabal within Kei society and explore the ways in which this customary legal system interacts with modern legal frameworks. Employing a qualitative methodology with a historical and cultural analytical approach, this research investigates the role of larvul ngabal law in shaping social structures, resolving conflicts, and preserving customary and cultural values. The findings reveal that larvul ngabal law continues to be a central pillar in maintaining social equilibrium within the Kei community, despite the increasing integration of positive law as part of the formal legal system. The seven principal articles within larvul ngabal law are categorized into three primary legal domains, namely nevnev (criminal law), hanilit (family law), and hawear balwirin (property law). This customary legal framework fundamentally asserts that blood symbolizes life, thereby designating violence and murder as grave offenses that necessitate resolution not only through state law but also through customary legal mechanisms. In instances of disputes or customary law violations, the Kei people predominantly favor resolution through customary legal assemblies rather than formal judicial proceedings, as customary law is perceived to be more culturally congruent and socially integrative. This research contributes to the scholarly discourse on customary law and socio-legal studies, offering insights into the continued significance of indigenous legal systems in fostering social cohesion, regulating communal interactions, and preserving traditional governance structures within indigenous societies at a global level.
A larvul ngabal jogi státusza egy szokásjogi rendszert képvisel, amely alapvető keretet biztosít a Kei-szigetek közösségének társadalmi, politikai és kulturális életének szabályozására. Ez a jogrendszer nem csupán normatív szabályozási keretként működik, hanem erkölcsi értékek tárházaként és konfliktuskezelési mechanizmusként is, amely nemzedékeken át öröklődött. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a larvul ngabal kortárs jelentőségét a Kei társadalomban, valamint feltárja, hogy ez a szokásjogi rendszer miként lép interakcióba a modern jogi keretekkel. A kutatás kvalitatív módszertannal, történeti és kulturális elemző megközelítéssel vizsgálja a larvul ngabal jog szerepét a társadalmi struktúrák formálásában, a konfliktusok megoldásában, valamint a szokásjogi és kulturális értékek megőrzésében. Az eredmények azt mutatják, hogy a larvul ngabal jog továbbra is központi pillérként szolgál a Kei közösség társadalmi egyensúlyának fenntartásában, annak ellenére, hogy a formális jogrendszer részeként egyre nagyobb mértékben integrálódik a pozitív jog. A larvul ngabal jog hét fő cikke három jogterületre osztható: nevnev (büntetőjog), hanilit (családjog) és hawear balwirin (tulajdonjog). Ez a szokásjogi keretrendszer alapvetően azt az elvet vallja, hogy a vér az életet szimbolizálja, így az erőszak és az emberölés súlyos bűncselekményeknek minősülnek, amelyek megoldása nemcsak az állami jog, hanem a szokásjogi mechanizmusok révén is szükséges. Vitás ügyek vagy szokásjogi jogsértések esetén a Kei nép előnyben részesíti a szokásjogi tanácsok általi rendezést a formális bírósági eljárásokkal szemben, mivel a szokásjogot kulturálisan összhangban lévőbbnek és társadalmilag integratívabbnak tekintik. Ez a kutatás hozzájárul a szokásjogi és társadalomjogi tanulmányok tudományos diskurzusához, betekintést nyújtva az őslakos jogrendszerek folyamatos jelentőségébe a társadalmi kohézió elősegítésében, a közösségi interakciók szabályozásában és a hagyományos kormányzási struktúrák fenntartásában világszinten.