Válaszadási (szimulációs és disszimulációs) tendenciák vizsgálata a depressziós tünetegyüttes mérésében
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
A magas öngyilkossági számok mérséklése érdekében a depresszió minél pontosabb diagnosztizálása (majd kezelése) elengedhetetlen. Erre a feladatra több diagnosztikus kérdőív is rendelkezésünkre áll, viszont önkitöltős mivoltuk miatt validitásuk megkérdőjelezhető. Ismeretes, hogy a depressziós személyek is rendelkeznek azzal a kognitív kapacitással és motivációval, hogy torzítsák eredményeiket, jobb színben tüntessék fel magukat (disszimuláció), ezzel elhatárolódva a megfelelő segítségnyújtástól. Rövidített Implicit Asszociációs teszt (tudatosan nem befolyásolható) és szűrő kérdőívek (mindkét esetben reakcióidő-méréssel egybekötve) használatával igyekeztünk tetten érni azokat a jellemzőket, amelyek önmagunk tudatosan történő jobb színben való feltüntetésekor lehetségesek. Végül sikerült a használt kérdőívek egyes itemeit "disszimlációra alkalmas" itemekként mehgatároznunk, amelyeknél választorzítást tapasztaltunk a reakcióidő megnyúlásával. További vizsgálatok után ezekből érdemes lenne reakcióidő-méréssel egybekötött, rövidített depresszió szűrő kérdőívet kialakítani, amelyet a háziorvosi rendelőkben könnyedén kitölthetnének a betegek, hiszen az esetlegesen megnyúlt reakcióidő a választorzítás lehetőségét hordozná magában. Ezzel növelhető lenne a megfelelően felismert depressziós betegek száma.