Gyermekkori akut, súlyos asztma intenzív osztályos kezelése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPapp, Ágnes
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézethu_HU
dc.contributor.authorUrbán, Veronika
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentKáposzta, Rita
dc.contributor.opponentSárközi, Anna
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Tüd?gyógyászati Klinikahu_HU
dc.date.accessioned2017-01-12T10:37:35Z
dc.date.available2017-01-12T10:37:35Z
dc.date.created2013
dc.description.abstractA gyermekkori akut, súlyos asztma az egyik leggyakoribb, sürgősségi ellátást igénylő gyermekkori kórkép, így a gyermekorvosok, háziorvosok, aneszteziológusok rendszeresen találkoznak vele munkájuk során. Mivel a gyermekkori asztma növekvő prevalenciát mutat, így az akut exacerbatiók előfordulására továbbra is számítani kell, a terápiás lehetőségek kibővülése ellenére. A gyermekkori akut asztmára vonatkozó egységes, korspecifikus diagnosztikai kritériumok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ennek oka lehet a nemzetközi statisztikai adatok hiányossága, a patofiziológiai háttér egyre részletesebb megismerése és az ebből következő szemléletváltás, valamint a gyermekkorban változatos tünetekkel jelentkező, obstruktív légúti betegségek problematikus differenciáldiagnosztikája. Az ellátásban éppen ezért kulcsszerepet játszik az anamnézis és a fizikális vizsgálat, mivel műszeres vizsgálatokra (a pulzoximetria kivételével) gyakran sem idő, sem lehetőség nincs. A súlyosság felmérését több pontrendszer és ajánlás is segíti, melyek használata ugyan némi gyakorlatot igényel, a terápia megkezdésében és a kórházi beutalás szükségességének megítélésében azonban nagy segítséget nyújtanak. A kezelés alapját továbbra is a gyors hatású, inhalatív β2-agonisták, az oxigénterápia és a szisztémás kortikoszteroidok képezik. A nemzetközi irodalomban a további terápiás lehetőségekkel kapcsolatban (pl. theophyllin, magnézium-szulfát, porlasztott adrenalin, heliox…) megoszlanak a vélemények, és alkalmazásuk általában véve leginkább a terápiarefrakter esetekben ajánlott. Az intubálás és a mechanikus lélegeztetés jelentős kockázattal jár, és alkalmazása esetén számítani kell a bronchospazmus fokozódására, a tüdő hyperinflációjára, valamint kardiovaszkuláris komplikációkra és barotraumára, emiatt alkalmazására csak légzési elégtelenség vagy tudatzavar esetén kerüljön sor. Az extrakorporeális membrán-oxigenizáció alkalmazása gyermekkori asztmában egyelőre irodalmi ritkaság. A súlyos asztmás roham miatt kezelt gyermek állapotának rendezése és hazabocsátása után rendszeres utánkövetést és sok esetben hosszútávú szteroidterápiát igényel.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/233950
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectasztmahu_HU
dc.subjectgyermekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Gyermekgyógyászathu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Intenzív terápiahu_HU
dc.titleGyermekkori akut, súlyos asztma intenzív osztályos kezelésehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)