Kardiometabolikus betegségek táplálkozási kockázatának felmérése egyetemisták körében

Abstract

A táplálkozás nem fertőző krónikus betegségek kialakulásában játszott szerepét tudományos kutatások egyértelműen igazolják. A táplálkozás mellett a dohányzás, az alkoholfogyasztás a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás is lényeges kockázati tényezőt jelent. Jelen keresztmetszeti vizsgálat célja ezen kockázati tényezők felmérése volt egyetemisták körében. A vizsgálat 2024 tavaszán történt, 335 egyetemi hallgató vett részt az online kérdőíves vizsgálatban. A kérdőív a Global Betegségteher vizsgálat (GBD Diet 2017) által meghatározott táplálkozási kockázati tényezőkre, a fizikai aktivitásra, dohányzásra, alkoholfogyasztási szokásokra, testmagasságra és testsúlyra, valamint az egészséges táplálkozást és fizikai aktivitást motiváló és korlátozó tényezőkre kérdezett rá. Az eredmények szerint a válaszadók 44%-ánál van jelen 8 vagy annál több táplálkozási kockázati tényező. A leggyakoribb táplálkozási kockázati tényezők: kevés gyümölcs fogyasztás (résztvevők 77%-a), kevés zöldségfogyasztás (67%), kevés hüvelyes fogyasztás (78%), kevés teljeskiőrlésű gabonaféle fogyasztása. A résztvevő hallgatók 88%-a nem fordít hangsúlyt a sóbevitel korlátozására. A résztvevő egyetemisták 44%-a dohányzik vagy használ valamilyen dohányterméket és 33%-a kockázatos szintet ér el alkoholfogyasztás tekintetében (AUDIT-C). A fizikai aktivitás felmérése szerint (ELEF) a résztevő hallgatók 88%-a rendszeresen sportol. A válaszadók antropometriai adatai szerint a hallgatók 22%-a túlsúlyos, 5%-a elhízott volt. A hallgatók jelentős része fontosnak tartja az egészséges táplálkozás nyújtotta előnyöket (86%) és a testmozgást is (88%). Azonban a hallgatók 39%-a válaszolta, hogy nincs ideje egészségesen táplálkozni, 44%-ának pedig nincs ideje sportolni. Összességében a kérdőív kiértékelése után elmondható, hogy már fiatal felnőtt korban egyértelműen jelen vannak a táplálkozási kockázati tényezők, gyakori a dohányzás és a kockázatos alkoholfogyasztás. A későbbi nem fertőző krónikus betegségek megelőzése céljából az egyetemi hallgatók bevonása az egészséges táplálkozásra és életmódra fókuszáló prevenciós programokba meghatározó jelentőségű lehet.