A COVID-19 világjárvány kitörésének következtében mégis új értelmet nyert, új dimenziókkal bővült a munkahelyi stressz jól ismert fogalma. A több mint egy éve tartó COVID-19 pandémia hatására számos, előre nem látott változás történt mindennapjainkban, amelyek az életünk számos területén változást eredményezett. Diplomamunkámban arra kerestem a választ, hogy a COVID-19 járvány következtében a mindennapi élet és a munkavégzés körülményeire kiható változások hogyan jelentkeznek az egyén szintjén és milyen összefüggésben állnak az egyén megküzdési képességével.
Vizsgálatom során a fenti kérdések megválaszolása érdekében két módszert alkalmazva gyűjtöttem adatot: 30 fő bevonásával készítettem telefonos interjút, amely során a résztvevők számára többszöri alkalommal, kizárólag munkanapokon tettem fel kérdéseket, amelyek közérzetükre, munkanapjukra és munka körülményeikre, illetve teljesítményük megítélésére vonatkoztak. A telefonos kérdésfeltétel két különböző napszakban történt, kizárólag munkanapokon a délelőtt, illetve a délutáni vagy kora esti órákban, előre nem egyeztetett időpontban. Ezt követően a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés kérdőív magyarra fordított és adaptált verzióját (Rózsa és mtsai, 2005) felhasználva minden résztvevő esetén meghatározásra került az összesített megküzdési pontszám, az összesített stresszpontszám és a kettő különbségéből számított globális stressz és megküzdési index, amely az egyént érő stressz és a megküzdés egyensúlyának elemzésére használt eszköz. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés kérdőívvel végzett felmérésünk szerint a válaszadók Globális Megküzdési Indexének medián értéke a kérdőív négyfokú skálájának „jó” kategóriájában, annak is felső határán helyezkedett el. Kijelenthetjük, hogy az eredmény a vártnál kedvezőbb, különös tekintettel a COVID-19 világjárvány jelentette számottevő érzelmi és mentális megterhelésre, amely több mint egy éve tart. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a nők részvételi hajlandósága egyértelműen nagyobb, emellett az összesített megküzdési pontszám medián értéke is szignifikánsan magasabb volt a férfiakhoz viszonyítva. A telefonos interjúra adott válaszok eredményeit a kontroll, munka-magánélet egyensúly és a jóllét témakörökre vetítve tanulmányoztuk. A jóllét témakör kapcsán sikerült szignifikáns eredményeket kimutatnunk. Egyik észrevételünk az volt, hogy a női résztvevők szignifikánsan gyakrabban értékelték jónak közérzetüket a férfi válaszadókhoz képest. A másik érdekes eredmény a jóllét témakörében adott válaszok eredményeinek az összesített stresszpontszámokkal és az összesített megküzdési pontszámokkal történő összevetéséből adódott: minél magasabb volt a résztvevő összesített stresszpontszáma, annál kevésbé számolt be jóllétről. Minél magasabb volt a résztvevő összesített megküzdési pontszáma, annál gyakrabban értékelte jónak közérzetét. A kutatásban résztvevő személyek részéről minden esetben pozitív visszajelzést kaptunk, különös tekintettel a telefonos interjúkra. A résztvevők arról számoltak be, hogy a telefonbeszélgetések hatására javult közérzetük, tudatosabban figyeltek önmagukra és szükségleteikre.