Dolgozatom a szóbeli kommunikációs stílusokat vizsgálja empirikus kutatás alapján, melynek eszköze két kérdőív volt. Az egyik 50 állítást tartalmazott, melynek forrása Dr. Tóth László Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez című könyv, a másik pedig egy 25 pont értékű állítást tartalmazó, általam összeállított, a németórai kommunikációs helyzetekre vonatkozó kérdőív volt. Hipotézisem az volt, hogy azok a tanulók, akik nyitottak, könnyen kommunikálnak általában, azok a németórákon is a szóbeli kommunikációs gyakorlatokat, illetve a szóbeli számonkérést kedvelik inkább. Kutatásom másik kiinduló gondolata az volt, hogy, noha a köznapi életet a szóbeliség dominálja, a közoktatásban és felsőoktatásban az írásbeli számonkérés és írásbeli munkaformák szerepelnek túlsúlyban, a felmérésem eredményei szerint a tanulók is ez utóbbiakat kedvelik. A dolgozat elméleti része a nyelv és a nyelvvel történő kommunikáció sokrétegűségét mutatja be elméleti források alapján. E rész az egyetemi nyelvészeti stúdiumaim szintetizálása: a kommunikációt a nyelvfilozófia, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, stilisztika, pragmatika, az alkalmazott nyelvészet és a tantárgypedagógia irányából közelítem meg. A kommunikáció legtágabb értelemben információcsere, de az emberi kommunikáció több és más, mint a többi élőlényé, hiszen rugalmassága és nyitottsága révén csupán a nyelv alkalmas elemeinek sajátos összerakásával végtelen számú üzenet átadására. A nyelv a társadalmi igényeknek megfelelően változik. A nyelvhasználat egyrészt társadalmilag determinált, másrészt pedig függ a beszélő pszichológiai jellemzőitől is. A dolgozat külön fejezetet szentel az anyanyelv és idegen nyelv kapcsolatának, az idegen nyelvnek és az interkulturális kommunikációnak és a kommunikatív nyelvoktatási módszereknek. Következtetéseim döntően megerősítették hipotéziseimet, noha a kommunikációs stílust felmérő kérdőív eredménye és a tanulók önmaguk által megítélt kommunikációs stílusa legalább 20%-ban megközelítőleg sem esett egybe. Számomra informatívnak bizonyultak a németórákra és a német nyelv tanulására vonatkozó megállapítások, melyek segíteni fognak a jövőben németóráim kommunikatív jellegének a megerősítésében.