A testkép vizsgálata az alexitímia és a szelffejlődés tükrében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFekete, Zita
dc.contributor.advisordeptÁltalános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet
dc.contributor.authorBalogh, Petra
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.date.accessioned2024-06-11T07:01:35Z
dc.date.available2024-06-11T07:01:35Z
dc.date.created2024
dc.description.abstractBevezetés: A testképzavarok kialakulásában fontos tényező a szelf fejlődése, melyben a szülőkkel való korai kapcsolatnak kitüntetett szerepe van. A gyermek tőlük várja nárcisztikus igényeinek a kielégítését. A szelf fejlődésének elégtelenségei azt eredményezhetik, hogy a személy önmagát a fizikai szelfen keresztül tapasztalja meg, illetve ezek a hiányosságok az érzelmek felismerésének és kifejezésének a képességét is károsítják. Így kitüntetett szerepet kap a test, mi által annak változásai nagyobb identitásváltozásokkal járnak, illetve az érzelmek kifejezésének az eszközévé a test válik. Célkitűzések: Jelen vizsgálat célja feltárni, hogy milyen kapcsolat lehet a szelffejlődés esetleges elégtelenségei, valamint a testképpel kapcsolatos elégedetlenség között, illetve az alexitímiás vonások ebben milyen szerepet játszanak. Módszer: A mintát pszichiátriai anamnézissel nem rendelkező, 18. életévüket betöltött személyek alkották (n=131). A demográfiai adatokon kívül a szelffejlődés és a nárcisztikus szükségletek vizsgálatára a Self Psychology Questionnaire magyarra fordított változata, az alexitímia vizsgálatára a Torontói Alexitímia Skála (TAS-20), valamint a testtel való elégedettség vizsgálatára nők esetében a Testi Attitűdök Tesztje (BAT), férfiak esetében pedig az Izomzattal Való Elégedettség (MASS-HU) kérdőívek kerültek felvételre. Az adatok feldolgozását lineáris regresszió analízissel és mediációs elemzéssel végeztük. Eredmények: A teljes mintán igazolódott a szelffejlődés elégtelensége és az alexitímia közötti kapcsolat (B=0,41, p<0,001). Női mintán a vizsgált nárcisztikus szükségletek mindegyike indirekt hatást gyakorolt a testképre, mely az alexitímia mediáló hatásán keresztül járul hozzá a testtel való elégedetlenséghez (B=0,62, p=0,025). A férfiaknál a nárcisztikus szükségletek közül az idealizálás iránti igény kielégítetlensége jelezte előre a testtel való elégedetlenséget (B=0,80, p=0,003). Férfi mintán az alexitímia mediáló hatása nem volt kimutatható. Diszkusszió: Eredményeink szerint a szelffejlődés fontos szerepet játszik az érzelmi fejlődésben és a testkép alakulásában. Míg férfiak esetén a megfelelő szelffejlődéshez szükséges idealizálás iránti szükséglet kielégítetlensége önmagában is a testtel való elégedetlenség kialakulásához vezethet, nők esetében ahhoz a szelffejlődés elégtelensége mellett az elégtelen érzelmi fejlődés is szükséges.
dc.description.correctorLB
dc.description.courseegészségpszichológia
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent46
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/371333
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjecttestkép
dc.subjectszelffejlődés
dc.subjectalexitímia
dc.subjecttesttel való elégedettség
dc.subject.dspacePszichológia
dc.titleA testkép vizsgálata az alexitímia és a szelffejlődés tükrében
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
tdk palyamunka balogh petra.pdf
Méret:
1.29 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Szakdolgozat
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)