Diplomamunkám során arachidonsav származékok analitikai vizsgálatával foglalkoztam. Feladatom volt egy orvosi kutatócsoporttól kapott sejtkultúrák mennyiségi elemzése. Ezen biológiai mintákban kis koncentrációban jelen lévő anandamid, 2-arachidonilglicerin, palmitoiletanolamid, valamint arachidonsav mennyiségének meghatározásához elválasztástechnikával kapcsolt tömegspektrometriás módszert alkalmaztam. Ez lehetővé tette a vizsgálandó komponensek párhuzamos mennyiségi meghatározását egy adott mintából. A nagyobb érzékenység és a kisebb kimutatási határ elérése érdekében MS/MS módban detektáltam a protonált molekulaionokat. Az analízis során meghatároztam a legoptimálisabb LC körülményeket és APCI ionizációs paramétereket, hogy a módszer a leghatékonyabb legyen. Valamint megállapítottam, hogy a 2-arachidonilglicerin egy része az alkalmazott körülmények között acilvándorláson megy keresztül és 1(3)-arachidonilglicerinné alakul. A 2-arachidonilglicerin teljes mennyiségét a spektrumban megjelenő két csúcs összege adja. A sejtkultúrák mérésénél kapott eredményeket átadtam a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum kutatóinak, ők hasonlítják össze a mintákat a vizsgált vegyületek koncentrációja alapján. Továbbá vizsgáltam a standard vegyületek fragmentációs viselkedését. Az APCI körülmények között képződött protonált molekulaiont MS/MS módban vizsgáltam. A különböző ütközési energiánál felvett spektrumok alapján elkészítettem azok Survival Yield diagramját, és felvázoltam a fragmentáció lehetséges módját. Arra az eredményre jutottam, hogy az arachidonsav, az anandamid és a 2-arachidonilglicerin az m/z = 287,246 tömegegységnél megjelenő fragmense mindhárom vegyület spektrumában megfigyelhető, a további bomlás így megegyezik. A palmitoiletanolamid fragmentációja során kevés fragmens figyelhető meg, mivel a vegyület szénlánca nem tartalmaz kettős kötéseket.