A dolgozat A távközlési piac Magyarországon címet viseli, de jellemzően az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényt mutatja be és elemzi. Célja, hogy átfogó képet adjon a mindennapi életünket meghatározó távközlési szolgáltatásokról, a szolgáltatók magatartásáról, valamint a közigazgatási szervek szerepéről. A dolgozat szerkezeti felépítésében a törvény struktúráját követi, de tartalmában a törvényi szabályokon túlmenően képet ad azok gyakorlati érvényesüléséről is. A hatályos szabályok bemutatását történeti rész vezeti fel, mivel ezek ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük az új szabályok szükségességét és az azokban megjelenő alapelveket. A jogszabály elméleti és gyakorlati oldalról is értékelésre kerül. Az intézményi háttér bemutatása jellemzően a törvényi előírásokra épít, míg a szolgáltatókra meghatározható kötelezettségek elemzése során gyakorlati példák is bemutatásra kerülnek. Ezek jellemzően olyan esetek amelyek a médiából, sajtóból ismertek, de a jogi háttér vizsgálatával mélyebb értelmet nyernek. A jogi háttér vizsgálata alapján több megállapítás is tehető. A szabályokból egyértelműen kiderül, hogy a jogalkotók egy szolgáltatás alapú tökéletes verseny megteremtésére törekedtek. Egyes szakértők szerint a távközlés sajátosságaiból adódóan sokkal inkább innovációs versenyre van szükség. Két érdek ütközése figyelhető meg. Az egyik az innováció igénye a másik a fogyasztói érdekek. A hazai szabályozás egyértelműen az utóbbi mellett foglal állást és csak alapelvi szinten rögzíti az innováció elősegítését. A piaci versennyel kapcsolatban piaci kudarcként kerül megfogalmazásra a jelentős piaci erő megléte. Ezt a nézetet képviseli a törvény is, amikor olyan kötelezettségeket határoz meg, amelyek a kisebb versenytársak piacra lépését és a piacon való érvényesülésüket segíti elő. A vezetékes hang szolgáltatási piacon nem feltétlenül biztosítható a célok érvényesülése ezen módszerekkel. A törvényben meghatározott kötelezettségek körét tekintve azok viszonylag nagy száma emelhető ki. Sok esetben együttesen is alkalmazhatók, így többszöri korlátozást is jelenthet a cégek számára. Ez nem minden esetben biztosít hatékony működést. Főleg úgy, hogy az előírások nem veszik figyelembe a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó költség és egyéb intézményi feltételeket. Legvégül az egyetemes szolgáltatási kötelezettség elemzésére kerül sor, amely a tökéletes piac torzulását eredményezheti. Alkalmazásának fő elve, hogy ezáltal biztosítható a mindenki számára elérhető és megfizethető szolgáltatás. A szabályozást vizsgálva arra lehet következtetni, hogy a jogalkotók szociális alapon és nem ár alapján értelmezik a megfizethetőséget. A szabályokat együttesen értékelve megállapítható, hogy a szolgáltatás alapú, az innovációt részlegesen érvényesítő törvényi előírások betartatása nagy kihívást jelent a szolgáltatók és a közigazgatási szervek részére is.