A munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai és a kapcsolodó 2001/12/EK irányelv rendelkezései

dc.contributor.advisorNádasné Rab, Henriett
dc.contributor.authorUrbán, Antal
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-01-20T14:34:07Z
dc.date.available2021-01-20T14:34:07Z
dc.date.created2021
dc.description.abstractSzakdolgozatom középpontjában a munkáltató személyében bekövetkező változás, korábbi megnevezésén a munkáltatói jogutódlás jogintézménye áll. Ezen tárgykörön belül a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben, továbbá a közszféra foglalkoztatási jogviszonyait rendező törvényekben található vonatkozó szabályok mellett, górcső alá veszem az Európai Unió Tanácsának a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvét (2001/23/EK irányelv). Azért választottam ezt a témát, mert véleményem szerint egy jogász elsődleges célja a társadalom, vagyis az állampolgárok jogainak védelme kell, hogy legyen. Annak a legjelentősebb rétegét pedig a munkavállalók teszik ki. A munkajogot egy védelmi jellegű jogágnak tartom, melynek fontos mozzanata a munkáltatói jogutódlás, ahol egyre inkább a munkáltatónak alárendelt egyéni munkavállaló érdekeit igyekszik előtérbe helyezni a jogalkotó. Amikor először szembeötlött ez a téma azt gondoltam, hogy a munkáltatók bármit megtehetnek a munkavállalókkal azok szorult helyzetét kihasználva, de szerencsére ez közel sincs így. Természetesen az nagy előnyt jelenthet, ha a munkavállalók tisztában vannak jogaikkal, vagy tájékozódnak, hogy mit lehet tenni az adott vitás helyzetben. Szakdolgozatommal én is szeretnék ehhez tevőlegesen hozzájárulni. Dolgozatomat négy nagy részre bontanám. Kézenfekvőnek tartom a munkajogi jogutódlás, mint jogintézmény kialakulásának ismertetésével kezdeni, hogy átfogó képet kapjunk miről is lesz szó a továbbiakban. A második rész az európai uniós jogalkotási aktus fogalmának tisztázásával indul, azt követően pedig ismertetem, hogy ezek az irányelvek, konkrétan a 2001/23/EK irányelv miképpen került átültetésre a magyar jogrendszerbe, valamint rendelkezései hogyan érvényesültek a múltban, illetve érvényesülnek a jelenben. A harmadik rész magáról a 2012-es Mt. vonatkozó szabályairól szól, de áttekintem a kapcsolódó irányelvi rendelkezéseket és a bírói gyakorlatot is. A törvény jól láthatóan modernizálta a terminológiát, hiszen már a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályainak alkalmazását írja elő. Ezek a rendelkezések kiterjednek az alapul szolgáló tényállásra, a munkaviszonyok sorsára, a tájékoztatási kötelezettségre, az egyetemleges felelősségre, a felmondási jogra, az eltérő megállapodásra, továbbá ide tartoznak kollektív munkajogi, valamint felszámolási eljárással kapcsolatos szabályok is. Végül dolgozatom utolsó részében a közszféra jogutódlás szabályozását tekintem át, mivel a tágan értelmezett munkajog nemcsak a gazdasági szféra munkajogát, hanem a közszféra munkajogát is jelenti.hu_HU
dc.description.coursejogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/301357
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectmunkajoghu_HU
dc.subjectmunkáltató személyében bekövetkező változáshu_HU
dc.subjectmunkajogi jogutódláshu_HU
dc.subjectközszféra jogutódlásahu_HU
dc.subjectmunkáltatói jogutódláshu_HU
dc.subject2001/23/EK irányelvhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Munkajoghu_HU
dc.titleA munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai és a kapcsolodó 2001/12/EK irányelv rendelkezéseihu_HU
Fájlok