Felsőoktatási rangsorok, felsőoktatási teljesítmény-értékelés

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKiss, Zsuzsanna
dc.contributor.authorCseh, Judit
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-03-31T09:36:44Z
dc.date.available2014-03-31T09:36:44Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-03-31T09:36:44Z
dc.description.abstractAz Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már csaknem negyed évszázados gyakorlat a felsőoktatási intézmények bizonyos mérőszámok alapján történő rangsorolása. Magyaror-szágon az elmúlt 15 évben kezdett el kialakulni ennek kultúrája a nemzetközi példák hatásá-ra, a magyar felsőoktatás sajátosságainak figyelembevételével. A felsőoktatás képzési teljesítményének mérése számos problémát vet fel. Egyrészt az okta-tás, mint speciális szolgáltatás van jelen a piacon, így annak sajátosságai nagymértékben befolyásolják a mérés kivitelezését. Másrészt rendkívül széleskörű a fogyasztók spektruma, akik más-más szempontból alapján ítélik meg egy felsőoktatási intézmény sikerességét. To-vábbi probléma, hogy mit mérjünk, mi alapján rangsoroljuk az egyes intézményeket? Végül az sem mellékes, hogy milyen kutatásmódszertant alkalmazunk. A felsőoktatási rangsorok nem követnek egységes módszertant - ez természetes is, hiszen ahány szakmai műhely, megcélzott célcsoport, rangsorolásra kijelölt intézmény-csoport, annyi érdeklődési terület és annyi releváns mutató-kör. Az egyes rangsorokon belüli hang-súlykülönbségek nem jelentenek feltétlenül „minőség-különbséget” a rangsorok között - azokat csakis célhoz kötötten, tervezett és vállalt feladataik, „küldetésük” alapján kell és lehet értékelni. A felsőoktatási rangsorkészítés általánosan elfogadott módszertani alapveté-sét az úgynevezett „berlini alapelvek” foglalják össze A nemzetközi és a hazai rangsorolási gyakorlat feltérképezése, a rangsormódszertanok elemzése alapján a rangsormutatók a következő dimenziókba sorolhatók: bemeneti mutatók, oktatási minőség mutatói, oktatói minőség mutatói, az intézményi szolgáltatások mutatói, kutatás-fejlesztési tevékenység mutatói, munkaerő-piaci és egyéb network mutatók, a nem-zetközi orientáció mutatói, elégedettségi mutatók, valamint általános presztízsmutatók. A legnívósabb nemzetközi rankingek, mint például a World University Rankings (a The Ti-mes kiadásában) és az Academic Ranking of World Universities (a shanghaji Jiao Tong University kiadásában) ugyanazon logika alapján készülnek, mégis más megközelítésben jelennek meg. A rangsorok elkészítéséhez meghatározott indikátorokat használnak fel ame-lyeket, speciális súlyozást felhasználva pontoznak, azonban az indikátorok különbözhetnek egymástól, hiszen a rangsorok céljai nagyon eltérőek lehetnek. A shanghaji rangsor például az akadémiai kiválóságot helyezi előtérbe, míg más rangsorok esetében nem ez a fő szem-pont. A nemzetközi rangsoroknál az adatgyűjtés is számos problémát vet fel, az adatokat három fő forrásból merítik: kutatási adatokból, intézményi adatokból, és független szerveze-tektől gyűjtött adatokból, ugyanakkor a fogalmak definiálása nemzetenként különbözhet egymástól, így viszont az érvényesség megkérdőjeleződik. A nemzetközi rangsorok céljukban, felhasznált indikátorok dimenzióiban és számában jelen-tősen különböznek. Találunk kormányzati előírásra készülő listát (ARWU), az intézménye-ket több mint 40 szempont szerint jellemző multidimenzionális listát (U-Multiranking), a világhálón való megjelenésre fókuszáló (Webometrics), illetve tematikus rangsorokat (FT MBA) szakma-specifikus mutatókkal. Hazai viszonylatban a rangsorok megjelenése 2001-re tekint vissza, hiszen ekkor jelent meg az UnivPress Ranking néven megjelentetett első rangsor. Majd 2005-től sorra jelentek meg a különböző rangsorok. A felsőoktatási rangsorok célközönsége elsősorban az egyetemek-re/főiskolákra jelentkezést fontolgató ifjúság, illetve a családjuk, és a rangsorok a jelentke-zési döntések előtt kívánják tájékoztatni ezt a célközönséget. A magyarországi felsőoktatási rangsorok közül a két legjelentősebb a HVG és a Heti Válasz című folyóiratok által megje-lentetett. Az elmúlt években mindkét folyóirat jelentősen változtatott a felhasznált mutatók körén. A Heti Válasz új, kizárólag a hallgatói kiválóságra összpontosító mutatókkal dolgozik; a HVG pedig a korábbi mutatók számát csökkentette jelentősen. Utóbbi esetben azt figyelhettük meg, hogy a változás következtében a helyezésekbeli változások aránya nem magasabb a szokásosnál, aminek oka lehet, hogy az oktató és hallgatói kiválóság ténye, és ennek híre befolyásolja az új rendszerben már nem vizsgált hallgatói és munkaadói véleményeket.hu_HU
dc.description.correctorvt
dc.description.coursevezetés és szervezéshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent54hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/182087
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectfelsőoktatáshu_HU
dc.subjectrangsorokhu_HU
dc.subjectteljesítmény-értékeléshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titleFelsőoktatási rangsorok, felsőoktatási teljesítmény-értékeléshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)