Traumás csigolyatörött betegek késői folyamatos rehabilitációjának jelentősége
dc.contributor.advisor | Győrösi, Imréné | |
dc.contributor.author | Eszlári, Bella | |
dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Petrika, Hajnalka | |
dc.contributor.opponent | Hőgye, Zsuzsa | |
dc.contributor.opponentdept | DE NK Fizioterápiás Tanszék | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2015-06-05T09:18:35Z | |
dc.date.available | 2015-06-05T09:18:35Z | |
dc.date.created | 2015 | |
dc.description.abstract | A közlekedés rohamos fejlődése következtében nap, mint nap veszélynek vannak kitéve az emberek. A súlyos balesetek száma növekvő tendenciát mutat az elmúlt évtizedekben. Ezzel egyenes arányban nő a súlyos gerincvelőt ért sérülések gyakorisága. A gerincvelő-sérülés után bekövetkező funkciókárosodás teljesen megváltoztatja az egyén mindennapjait. A gerincvelősérültek ellátása multidiszciplináris tevékenység, amelyben az egészségügyben dolgozókon kívül a nem egészségügyi területen dolgozó emberek is részt vesznek. Szakdolgozatomban olyan sérültekkel foglalkoztam, akik traumás csigolyatörést szenvedtek, amely gerincvelő-sérüléssel járt. Munkám célja a gerincvelősérültek fizikai állapotának javítása és lelki támogatása. Tudatosítani kell bennük, hogy ez szükséges a szövődmények megelőzéséhez, az állapotuk fenntartásához, illetve javításához. Munkám során a Kenézy Gyula Kórház Rehabilitációs Osztályán foglalkoztam a betegekkel.A tornaprogramban 5 beteg vett részt. A betegek állapotát felmértem a program elején és 5 héttel később a program végén. A betegek a kórházban töltött idő alatt egyéni kezelést kaptak. A rehabilitáció során több fizioterápiás módszert alkalmaztam. Ezek az alábbiak voltak: passzív mozgatás, vezetett aktív és aktív torna, gravitációs tréning. A betegek állapotát különböző módszerek alkalmazásával kísértem figyelemmel. Az ízületek aktív mozgásterjedelmét, izomerőt és izomtónust vizsgáltam. A decubitus kockázatának felmérésére a Norton-skálát, és az önellátási képességek mérésére a Barthel-indexet illetve a FIM skálát alkalmaztam. Kutatásom során megállapítottam, hogy a tornaprogram hatására a paresises betegek ízületeinek mozgásfunkciói, és az izmok ereje javulást mutattak. Azoknál a betegeknél, ahol a diagnózis plegia volt, a sérülés alatti területeken változás nem várható. Ezért náluk a mozgásprogram célja az általános kondíció megtartása volt. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | ápolás és betegellátás (gyógytornász) | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 46 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/213978 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | gerincvelősérülés | hu_HU |
dc.subject | fizioterápia | hu_HU |
dc.subject | rehabilitáció | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | Traumás csigolyatörött betegek késői folyamatos rehabilitációjának jelentősége | hu_HU |